Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 21/16-25. Budapest, 1967)

talabbik, KERTÉSZ FERENC lépett később tudományos pályára és lett neves mezőgazdasági kutatő és iró. Felesége tekintélyes vagyont örökölt. Ingatlanai közül a gyóni szőlőbirtok neve bevonult a tudományba. KERTÉSZ KÁLMÁN ide rendszeresen kijárt, igy Gyón néhány évtized alatt hazánk dipterológiailag legjobban kikutatott pontja lett. Számos neves külföldi dipterológuat is vendégül látott a szőlőjében. Baráti körét zoológus szaktársaiból válogatta ki, SOÓS LAJOSsal, SCHENK JAKABbal és HÁMORI MIHÁLlyal hol egyiküknél hol másikuknál gyűltek össze tarokkozni. Gyakran eljárt a Möhr féle vendéglőbe, az entomológusok asztaltársaságába is. Szerette a zenét. Fiatal korában maga is hegedülgetett, felesége zongorakiséretével. Később is szívesen eljárt az Operaház előadásaira. Élete fő célja, tartalma azonban a munka volt. Ettől senki és semmi nem tántoríthatta el. Ha látogatója volt a Múzeumban, barátságosan fogadta, de ha az csak üres fecsegessél vette el idejét, néhány perc múlva tovább folytatta munkáját, éreztetve, hogy nincs több mondanivalója. Mikor 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után felszólították, hogy igazoló eljárása befejezéséig ne járjon be a múzeumba, kijelentette, hogy igenis be fog járni, de töltött revolverrel, és jaj annak, aki útját meri állni. Be is járt és tovább dolgozott. Tevékeny részt vett a tudományos társaságok munkájában. Áz Állattani Szakosztályban tartott előadásain mutatta be dolgozatait, a Rovartani Társaságnak alapító tagja volt, még feleségét és leányát is beléptette. Oroszlánrészt vállalt a szervezési munkában is. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként a tudományszervezési munkája még jobban elmélyült. Miután megismertük KERTÉSZ KÁLMÁNt az embert, ismerkedjünk meg a tudóssal! Munkássága három irányú volt: muzeológiai, tudományos és népszerűsítő. Mint muzeológus, megalapítója volt a Nemzeti Múzeum lógygyüjteményének. Mikor 1896-ban a Múzeumhoz kinevezték a