Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 18/1-17. Budapest, 1965)

ség hosszabb szakaszon megmarad, itt talál a faj kedvező életlehetőségeket. A Tapolca mellett hasonló a helyzet, a patak a forróstavaktól (3) a Zavari malomig (13) gyorsfolyásu, mivel a meder viszonylag keskeny. A patak 6, számú szakasza teljesen beárnyékolt, s bár gycrsfolyáeu, a napfényhiány miatt a virgo számára alkalmatlan biotóp. Az ellenkező oldali patakágon (7) tömegesen rajzik. A patak a Papiros malom (14) előtt kiszélesedik, folyása meglassul, ezen a területen a fajnak csak néhány példányát gyűjtöttük. Az Qrthetrum albistylum albistylum (SEL

YS ) déli elterjedésü faj, hazánkban is csak középhegységeinktől délre eső területeinken él. Eddigi ismereteink szerint Pápa az egyetlen hely, ahol az emiitett vonaltól északra is előfordul, a pápai halastóban (22) él. A Libellula quadrlmaculata L.-t több alkalommal gyűjtöttük a területen. Figyelmet érdemel a2 1959-IV.4.-i adat (Pápa, (22), leg. BENEDEK), mely legkorábbi hazai adatunk a fajról. A halastó DK-i sekély, könnyen melegedő része (mely a területen előforduló mediterrán fajok élőhelye) biztosított olyan kedvező feltételeket, hogy a quadrimaculata a Tapolca mellett majdnem egy hónappal korábban megjelenhetett, mint az ország más területein. A Sympetrum depresslusculum (SELYS) az utóbbi években egyre több lelőhelyről került elő és sok helyen igen nagy példányszámban. Régebben a ritka fajok között tartották nyilván. A begyült nagyszámú példány adatai alapján elkészíthetjük a faj repülési grafikonját (5.ábra). STEINMANN (1959a) elkészítette ugyan a grafikont, azonban csak igen kevés adat állt rendelkezésére, amelyek nem adtak reális képet, amelyre fel is hívta a figyelmet: „...késői (?) megjelenése azzal magyarázható, hogy a faj mind a mai napig az ország kevés pontjáról ismeretea éa .véletlenül' valamennyi