Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 18/1-17. Budapest, 1965)

ökológiai, etológiai és állatföldrajzi vizsgálatok palearktikus Scelionidákon (Hym.) Irta: Dr. Szabó János Barna » Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest A vizsgált anyag két alcsaládba, 5 nemzetségbe és hét fajba tartozik. A szerző Összesen 644 példányt vizsgált meg. Az irodalmi adatok szerint póktojésből nevelhető Baeus semi­ nulum HAI. 259 példányát határozta meg. Burychron faj, egy ivaros nemzedéke is lehet. A himek rendkívül ritkán gyűjthe­tők, repülési idejük július-augusztus. Az anyag zömmel ros­tálás, futtatás révén került elő. Hálózassál nagyon ritkán gyűjthető. Feltevései szerint valószinüleg kozmopolita faj, mert Európából, Afrikából és Délamerikából (Tucumán, Patago­nia) is előkerült. Futtatható xerophil, pusztafüves lejtők gyeptégláiból, fűzfák tövéből, tölgyesek avarából. Bulgáriá­ból származó példányokat BIRÓ LAJOS lucfenyvesek talajából rostálta. Rendkívül ritkán gyűjthető faj a Thoron metallicus CURT. Gazdaállatát sem ismerjük. A szerző 14 példányt hatá­rozott meg. Március, április és október hónapokban gyűjtöt­ték hálózassál. Tipikusan stenochron faj a Psilanteris bico­lor KIEFF. 48 példány állott a szerző rendelkezésére, mely­ből a him-nőstény gyakorisági arány egyenlő volta derült ki. A himek július elejétől szeptember végéig repülnek. Gyako­ribb homokos területeinken. Gazdaállata ismeretlen, valószi­nüleg sáska-tojás parazita. Igen széles ökológiai valenciáju faj a vizsgálatok szerint az Anteris bilineata THOMSON. Elő­fordul még 2000 méter magasan is. Kiderült, hogy eurychron faj. A szerző rendelkezésére álló 108 példány alapján megál­lapította, hogy a nőstények háromszor gyakrabban gyűjthetők

Next

/
Thumbnails
Contents