Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

ban 15 ŰOO kullancsot gyűjtöttek. A vírust nem sikerült izolálni, de az erdőben fogott egerekben az ellenanyag jelenlétét a viruskutatók kimutatták. A magyar orvosi entomológiai kutatás eredményeit KAKÁRA GYÖRGY és a szerző 1944-ben megjelent „Rovarok és betegségek" cimü kézikönyvben foglalták össze. Ma az emberorvosi rovartani kutatások három helyen folynak: az Országos Közegészségügyi Intézet, a budapesti Közegészségügyi és Járványügyi Állomás parazitologiai osztályain és a Természettudományi Múzeum Állattárában. Az állatorvosi rovartani kutatások csaknem félszázada KOTLÁN SÁNDOR akadémikus irányítása alatt az Állatorvostudományi Főiskola Általános Állattani és Farazitológíai Intéztében folynak. Szoros együttműködésben dolgozik a főiskolával a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézete. Fő kutatási témájuk a hazai kullancsok tanulmányozása. E vizsgálatokat múlhatatlanul szükségessé tette az a tény, hogy e csoport több tagja állat- és közegészségügyi szempontból fontos vektor, a háziállatok piroplsemoz 1 a ának, az ember vírusos encephalitisé nek, a rickettalozis oknak és egyéb parazitás és járványos betegségek közvetítői. Másrészt pedig a „Magyarország állatvilága" cimü faunamü Izodoidea részének, valamint BABOS SÁNDOR készülő középeurópai kullancsmonografiájának megírásához feltétlenül tudnunk kell, milyen kullancafajok élnek Magyarország területén. A kutatások a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával 1954 óta folynak a főiskola parazitologiai tanszékén. Kezdetben a fősúlyt a faunakutatásra fektették, majd a specifikus vektorok megismerése éa feltérképesése után 1358ban a hazai szarvasmarha plroplazmosls ok aetiológiai kutatására tértek át.A kutatásokat KOTLÁN akadémikus irányitcsdval JANX3CH MIKLG3 égzi VEBSÊNYI LÁSZLÓ kösremükódáséval. A főiskolai kutatások szoros együttműködésben