Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

nyabogár váltotta ki szinte máról holnapra a növényvédelem nagyüzemi gépesítését. Ez időre esik a szintetikus idegmérgek megjelenése, majd gyártása is hazánkban. Végül, de nem utolsó sorban a növényvédelem népgazdasági jelentőségét a mezőgazdasági nagyüzemek egyre inkább gyarapodó száma is mindjobban megnövelte. Ezek a körülmények magyarázzák természetesen azt is, hogy 1953-tól kezdve a repülőgép is helyet kapott a hazai növényvédelemben. Ebben a legújabb időszakban a Növényvédelmi Kutató Intézet rovartani osztályén már 10 kutató dolgozik. De más intézmények is foglalkoznak már alkalmazott rovartani kutatásokkal, mint pl.: a kert- és erdőgazdasági főiskolák illetékes tanszékei, továbbá a mezőgazdasági-, kertészeti-, erdészeti- és kisállattenyésztő kutatóintézetek néhány kutatója, az állami gazdaságok egyes laboratóriumai,19 megye növényvédő állomásának laboratóriumai és a zárszolgálati laboratórium rovartani osztálya. A korszerű növényvédelmi kutatás ma már nemcsak a kártevőt és a védekezést tartja szem előtt, hanem a kártevőnek illetve a védekezésnek az egész környezetre gyakorolt hatását is. Más szóval a kutatások cönológiai vizsgálatokon alapulnak és ebben az irányban SZELÉNYI GUSZTÁV és BALOGH JÁNOS munkái szolgálnak útmutatásul. Amikor már földi és légi jármüvek segítségével egyre nagyobb területeken folyik a vegyszeres védekezés, a kutatóknak arra is ügyelniök kell,hogy milyen módon történjen az az ember és a hasznos állatvilág veszélyeztetése nélkül. Az éjszakai védekezés, a tarlóporozás, a méhekre nem ártalmas szerek használata, mind ilyen elgondolásokon alapszik. A tervszerű védekezés megvalósítása érdekében megkezdődött az országos kártevő-előrejelzés módszereinek kidolgozása. Először csak a cukorrépa majd egyre több más mezőgazda-r sági növény kártevőinek előrejelzésére került sor. A cukorrépa kártevőinél alkalmazott prognózis-módszereink egy részét a csehszlovák cukorrépa termesztők is átvették.