Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

stb. és a fiatalok közül VABGA ZOLTÁN, VARJAS LÁSZLÓ, VOJHITS ANDRÁS és má3ok. Az amatőrök ranglétrájának legmagasabb fokán tagadhatatlanul azok a kutatók állnak, akik nemcsak a gyűjtés élvezetéből veszik ki részüket, nemcsak néhány kisebb-nagyobb publikációval gazdagitják rovartani irodalmunkat, hanem mint specialisták, világszerte elismert szaktekintélyekké váltak. Szinte alig hinnők, hogy az olyan közismert és tisztelve emiitett nevek, mint: OBERTHÜR, HAUSER, HAROLD, SCHEIN, PIC, SCHULTZE, QHAUS, MOTSCHULSKI mögött amatőr rejlik. A magyar amatőrök közül is több,szakmai körökben jólismert specialistát említhetünk. Ilyenek pl. PÉNYES BÉLA /Aleocharinae/, HAJÓSS JÓZSEF /Ceutorrhynchinae/, BOKOR ELEMÉR /vakbogarak/, THALHAMMBR FERENC /Diptera/, SZÉPLIGETY GYŐZŐ /Ichneumonidae és Braconidae/, ERDŐS JÓZSEF /Chalcidoidea/, ÚJHELYI SÁNDOR /Trichoptera/, stb. Természetesen sokkal nagyobb azoknak a száma, akik nem speciális, hanem általánosabb vonatkozású közleményeikkel örökítették meg nevüket az entomológiai irodalomban. Közülük a már emiitett lepkészeken kivül PETRI KÁROLYt, BRANCSLK KÁROLYt, BIRÓ LAJOSt, SPEISER FERENCet, DIENER HUGÓt éa STILLER VIKTORt említhetjük meg. Az ia természetes, hogy a kimagasló amatőrök közül később többen hivatásos entomológusokká váltak. Ilyenek a már emiitett FRIVA1DSZKY DIRE orvos, FRIVALDSZKY JÁNOS mérnök, továbbá CSÍKI ERNŐ állatorvos, HORVÁTH GÉZA orvos, KUTHY DEZSŐ tisztviselő, KOVÁCS LAJOS történész, aki jelenleg a legnagyobb magán lepkegyüjtemény tulajdonosa, SZLLÁDY ZOLTÁN mérnök, ABAFIAIGNER LAJOS és talán még mások is. A mult század második fele és a mi századunk első évtizedei a sok amatőr és a nagy amatőr-gyűjtemények kora volt. Az első világháború után azonban jelentősen megcsappant az egész világon az entomológia iránt érdeklődők száma. A technika ugrásszerű fejlődése hazánkban is más irányokba terelte az ifjúság érdeklődését. Ezt a sajnálatos jelenséget világo-