Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 16/22-30. Budapest, 1963)

gia. Bár ez a tudományszak kissé távol áll a rovartantél, nagy fontossága miatt mégis figyelmet követel. Hiszen a hydrobiológia volt az, ahol a produkciós-biológia alapvető lépéseit megtették. Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar MAUGHA REZSŐ, SEBESTYÉN OLGA éa a néhai ENTZ GÉZA voltak a hydrobiológia úttörői. A hydrobiológusok uj nemzedéke hiven követi őket, legyen az akár a Balaton kutatása, akár folyóink életének vizsgálata, vagy a halgazdasági termelés problémáinak megoldása. 4. Utoljára és negyedikként a talajbiológiát kell megemlítenem, - mindig azzal a lehetőséggel, hogy fontosaága tekintetében a természettudományoknak ága hamarosan az első helyre kerülhet, azok közé, amelyeknek roppant nagy gyakorlati jelentősége van. A talajok biológiai lepusztulásának kisebb vagy nagyobb foka világszerte súlyosbodó probléma.Talán korán van még veszélyről beszélni, de a riasztó tünetek az utóbbi két évtizedben növekvőfélben vannak. A magyar tála jbiológia nagy úttörői közül MANNINGER, FEHÉR és KRBYBIG szinte látnoki módon mutattak rá a termőtalaj biológiai problémáira, s a jelen kutatók,akiket VARGA és KEHENESSY vezet, kimutatták, hogy a szántás, trágyázás és a talajok kémiai fertilizációja végelemzésben biocönológiai probléma, - hiszen az egész azon fordul meg,hogy kellő figyelmet szentelünk-e a talajban élő lények összességének. Ezért minden olyan kísérlet, mely arra irányul, hogy a talaj biológiai egyensúlyát figyelmen kívül hagyva termeljünk, eleve bukásra van itélve, - amelyet a talaj súlyos leromlása követ. Nagyjelentőségű tény, hogy a Magyar Rovartani Társaság volt az elmúlt évtizedben az a fórum, ahol a biocönológiai problémákról vagy eredményekről a legtöbb előadás és vita hangzott el. A Társaság élő hagyományainak és jó munkájának javára kell lmunk, hogy ülései a magyar rovartan legjobbjait hozta össze. A fiatalokat, akik éppen elhagyták az iskola padjait és azokat az örökké ifjú rovarászokat, akik tu-