Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

A feketeribi3z"ke fajták /Boscop, Silvergieter, Hosazufürtü,

Goliath,stb./ virágait a Kertészeti Kutató Intézet ÉrdElvira gazdaságában 1958-tól 1962-ig évente átlag 15 %-ban kárositotta a bundásbogár. A tulipánon és nárciszon az Intézet budatétényi gazdaságában és Érd-Elvira majorban,ezenkivül Szegeden és Pécsett észleltük kártevését. Amig a tulipánon a porzót és a .bibét rágta, addig a nárcisz fajokon elsősorban a virág lepelleveleit és mellékpártáit kárositotta. A bogár rágása a nárcisz virágon szabálytalan alakú lyukakat eredményezett. A rágás nyomán a lepellevél és a mellékpárta beszakadoztak, diszitő értéküket elvesztették és a virág nem volt értékesíthető. A nárcisz virágok a fennt leirt módon 1960-61 évben /Budatétény/ 25 %-ban károsodtak. A tulipánon /Budatétény/ az utóbbi években tapasztalt nagymérvű virusfertőzöttség arra enged következtetni, hogy e kártevő feltehetően a tulipánvirus egyik vektora és a betegséget rágásával mechanikai uton terjeszti. A bundásbogár elleni védekezés kidolgozásában, - ez még a mai napig megoldatlan - ezt a szempontot is okvetlenül figyelembe kell venni. A bundásbogár a Paeoniák virágainak is rendszeres kártevője. A fenntemlitett Paeonia-fajókon többesével károsit, egy-egy virág porzóit 8-12 bogár is rágta. Budatétényben 1962.V.5-én végzett megfigyelés szerint a bundásbogár a Paeoniákat az Qxythyrea funesta PODA és

Cetonia aurata aurata L. fajokkal egyszerre kárositotta. A bundásbogár hazai tápnövényei. A bundásbogárral foglalkozó hazai szakirodalomban az előbb felsorolt tápnövényeken kivül utalásokat lehet találni néhány olyan más növényre is,amin a bogár táplálkozását megfigyelték.