Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

Sajnálatos, hogy SULYOMI KLÁRA 1944-ben készült „A magyarországi bolhák" cimü doktori disszertációja a háborús viszonyok következtében nem jelenhetett meg nyomtatásban. Ennek az alapos munkának különös értéket biztosít az a körülmény, hogy szerzője saját gyűjtéseinek anyagán kivül felhasználta a Természettudományi Múzeum azóta elpusztult bolhaanyagát, továbbá átnézte KOHAUT gyűjteményét is. Ez a-munka tehát az egyetlen dokumentuma a még fel nem dolgozott és megsemmisült múzeumi gyűjteménynek. Az idézett munkákon kivül CSIKY /1906/, PONGRÁCZ /1916/, SZILÁDY /1916/ és TOKOSVÁRY /1884/ a bolhák sokat vitatott rendszertani helyéről írtak kisebb nagyobb közleményeket. GGLDI-GORKA /1925/, KOTLÁN /1953/, MAKARA-HIHÁLYI /1943/ epidemiológiai vonatkozásukban foglalkoztak a Siphonaptérákkal. Csupán a teljesség kedvéért érdemes említésre, hogy a Természet, a Természettudományi Közlöny, a Búvár ás más folyóiratok hasábjain számos kisebb-nagyobb népszerű közlemény jelent meg, melyeknek jórésze a bolhák egészségügyi vonatkozásait ismerteti és az ellenük való védekezésre ad tanácsokat . Fentiek ismeretében megállapítható, hogy hazánkban közel két évtizede senki sem foglalkozott a szóbanforgó állatokkal. Ez idő alatt az egész világon előrehaladt a Siphonapterologia.A BAKER, JORDAN, KOLENATI, OUDEMANS, ROTSCHILD, A'AGNER által lerakott alapokra 3EIER, IOFF, JA1ICKE, HOPKINS, PEUS, ROSICKY, M.

ROTSCHILD, SÉGUY, SMIT, VISZOCKAJA és még sokan mások újabb munkákat építettek. A környező országok faunisztikai közleményeinek alapján határainkon belül mintegy 55-60 bolhafaj előfordulásával számolhatunk, még akkor is, ha csak a gazdaállatok előfordulását vesszük figyelembe. SULYOMI disszertációjának kéziratában ugyan már 46 fajt említ, de a lelőhelyadatok szerint ezek közül csak 35 származik az ország mai területéről és ma márefajok bizonyító példányai sem állanak rendelkezésünkre. A Magyar Tudományos Akadémia faunakutatási terve idő-