Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

L./ imágója okozza. A dinnye szomszédságában a Tsz. uborkát is ültetett, de ezt megkímélték a kártevők, bár szórványosan azon is voltak rágásnyomok és táplálkozó imágók. A sároshátu bogarak imágóinak kárositását a déli órákban nem tapasztaltuk, mert mire a levegő felmelegedett az imágók a palánta körüli rögök alá húzódtak. A fertőzés ilyen erős mértékét részben a klimatikus- tényezők alakulásával magyarázhatjuk. MANNINGER G. ADOLF szerint u.i. ha márciustól-júniusig a csapadék összeg 200 mm alatt van erős fertőzésre lehet számitani. 1962-ben tényleg 200 mm alatt volt a csapadék az emiitett időszak alatt, A populáció tömeges elszaporodását ezenkívül nyilván elősegítették a tábla közelében található gyomszogályek is. A védekezést a Tsz. Nikéről D.10. porozószerrel jó eredménnyel és idejében hajtotta végre, A kiültetett palánták közül azokat, amelyeket még nem rágtak meg a sároshátu bogarak, beporozták, mégpedig egyedenként, mert a nagy tőtávolságra kiültetett növényeknél nagy kiterjedésű szabad földterületet kellett volna beporozni. A még kiültetendő 14 kh. palánta anyagát a melegágyban porozták be, ily módon jelentős mennyiségű munkát takarítottak meg, mert a müveletet nem a 14 kh. bejárásával kellett elvégezni, hanem helyben a melegágyban. Természetesen ez az eljárás jelentős szer megtakarítással is járt. A 15 kh.dinynye megvédésére mindössze 30 kg Nikéről D.10.-et kellett felhasználni. A megmentett 15 kh. területen 98 q/kh. dinnye termett. Az összes termés értéke 220.500.- Ft./1 q ára 150.-Ft./. A védekezésre felhasznált 30 kg Nikéről D. 10. értéke 180.Ft, a szer kiszórására megközelítőleg 1 munkaegységnek megfelelő munkát végeztek, melynek értéke 40.- Ft. Az összes védekezési költség tehát 220.- Ft, amellyel 220.280.- Ft értéket sikerült megmenteni. Járfás József laboratóriumveze tő Bácsmegyei Növényvédő Állomás, Tass