Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

tölgyfákon, szőlőn és kecskerágón található. DLABOLA /1954/ pedig a nyir- és a tölgyfát és a rózsát sorolja fel tápnö­vényeként. ORTVAY A902/ Pozsonyból ribiszkebokrokról emli­ti,de megjegyzi, hogy ritka faj. Hazánkban fűzőn / Salix ame- rjcana , S.fragil is / először 1958 májusában Lothárdon /Bara­nya m./ találtuk, ahol komolyabb károkat is okozott. Lárvái szívása nyomán az Aphrophora­fajok esetében ismertetett gyű­rűs harántmegvastagodások jelentkeztek /23.ábra/. Azonban a Abb. 22. ábra. Penthimia nigra rajzása a Kárpátmedencé­ben. - Das zeitliche Erscheinen der Ima­gines von P.nigra im Karpatenbecken. gyűrűkön - a hántolt vesszőkön - több kisebb egymás melletti dudor figyelhető meg, valószinűleg a számosabb szúrás követ­keztében. E kabóca kártétele fúzön ezideig nem volt ismere­tes és a rendelkezésűnkre álló irodalom sem említi. Azt pe­dig, hogy előfordulása a fűzőn nem véletlenszerű volt, bizo­nyltja, hogy Tiszadadán 1962.V.30-án amerikai fúzön hálózott anyagban sok példány került elő. Itt, de az előbbi helyen is, a törzsalak és fenti változata egyaránt előfordult.

Next

/
Thumbnails
Contents