Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

irást adni, mert hiszen ennek a dolgozatnak nem az a célja. Itt mindössze annyit emiithetek, hogy a lepke szigetszerű előfordulása ellenére meglehetősen változatos alaktani képet mutat. Repülési ideje május, de átterjed júniusra is. Az ilyenkor fogott példányai azonban többnyire már kopottak. Tápnövénye az Astragalus excapus /csúdfü/ főleg a tetőerdőn végigvezető ut mentén és kisebb tisztásokon tenyészik. A lepke is itt fogható. Ugy a him, mint a nőstény gyenge repülő, kis területen mozognak s ez a magyarázata annak, hogy a Somlyóhegy alján, vagy alacsonyabb lejtőin még nem sikerült megfogni. A csűdfü a ritkább növények közé tartozik,de azért az ország más területén is megtalálható. Hogy vele együtt* miért nem fordul elő másutt a zephyrus is, erre egyelőre Magyarázat a térképhez: A térképen a Somlyóhegynek csak az a része van feltüntetve, ahol eddig a gyűjtések folytak. 1. / A Calotaenia celsia főlelŐhelye. Évenként itt szokott a legnagyobb példányszámban megjelenni. 2. / A Tecophora fovea tenyészhelyének centruma. Itt gyűjthető be a legbiztosabban. 3. / Ezen a környéken találjuk szétszórtan a Ge

ltis occiden- talls

t, itt a legvalószínűbb a Lybithea celtis megfogása. Nagy számban gyűjthető lámpával a'

Marumba quer

eus is. 4. / Erdőbevágás, mely a gerincre vezet. Fenn a plató szélén a Catocola fraxini gyűjtőhelye. 5. / A második erdei ut mentén található tisztások. Innen származik a begyűjtött fajok kb. 80 %-a. 6. / A Fót felé eső füves legelő régi és frissen Ó3ott árkokkal. Az Arctla hebe hernyók lelőhelye. 7. / A csomádi állomás. 8. / Erdészlak. Mellette visz az ut a csomádi állomás felől a hegyre.