Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

A növénytakaró,melynek olyan nagy a jelentősége az előforduló lepkefajok szempontjából, a hegy és környéke földtani ezerkezetének, talajának megfelelően alakult ki. Igy a hegyre a mészkedvelő növények, az elnyúló pusztai jellegű lejtőkre az alföldi buckások, mig a nedves rétekre a mocsarak, lápok növényei a jellemzők. Részletesebben csupán a Somlyóhegy növényvilágát ismertetem, mert, mint jeleztem, a gyűjtéseim nagy többsége erre a hegyre összpontosult. A hegy növénytakarójának feltárásával ZÓLYOMI BÁLIM", FEKETE GÁBOR, JAKUCS PÁL és PAPP JÓZSEF foglalkoztak, utóbbi abból a célból, hogy a Természetvédelmi Tanácshoz benyújtott kérelemben kellően alátámassza a Somlyó természetvédelmi területté nyilvánítását. Ugyanennek az érdekében állitotta Össze KOVÁCS LAJOS tud. kutató a hegy ritka lepkéinek első névsorát. A terület legnagyobb részét borító tölgyerdőt a fytocönologusok öt növényasszociációra osztották: 1. / A Fót felé eső oldalon s a gerinc egy részén szétszakadó, parkszerű tölgyes karsztbokorerdő /Ceraso-Quercetum pubescent is/, mely nevét a két domináns fajnak, a molyhos tölgynek és a törökmeggynek köszönheti. Ez bizonyos kapcsolatot mutat egyrészt az Alföld zonális Aceri-Quercetum társulásához, másrészt a homoki Festuco-Quercetumhoz. 2. / A meredek északi oldalakon és a lankás oldal egy részén a mészkedvelő tölgyes összefüggő, nagyrészt zárt erdejét találjuk /Corno-Quercetum pubescentis/.A molyhos tölgy itt a veresgy.sommal együtt alkot nagyobb kiterjedésű asszociációt . 3. / A hegy lábánál tatárjuharos tölgyes /Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris/ húzódik. A molyhos tölgyhöz itt kocsányos tölgy és tatárjuhar keveredik. Még lejjebb a peremen degradált akácot és elszórtan ostorfát /Celtis occidentalis/ találunk. Ebben a három társulásban kisebb csoportokat alkotva,