Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

szamóca: 1 - Eszterházi korai, 2 = Mme. Koutot. cseresznye-meggy

: 1 = Májusi korai, 2 * Germersdorfi, 3 = Pándi meggy. szilva-ringló : 1 - Olasz kék, 2 = Besztercei szilva, 3 = Althán ringló. A bundásbogár rajzása és a gyümölcsfák teljes virágzása közti összefüggéseket vizsgálva a grafikonokról elmondhatjuk, hogy a felsorolt gyümölcsfajok teljes virágzása a bundásbogár évi rajzásán belül történik. A bogár rajzásának kulminációs pontja és a teljes virágzás kulminációs pontja közt azonban gyümölcsfajok és fajtánként már eltérések vannak. Minél távolabb esik egymástól a két kulminációs pont, a kártétel mérve annál inkább csökken . A grafikonon e két kulminációs pont közti legszembetűnőbb összeesés a kajszi, illetve az őszibarack fajtáknál ta1 álható. A szilvánál, a körténél és a cseresznyénél, - kivételt képez a Májusi korai fajta - a teljes virágzás már egy dekáddal később kulminál, mint a kajszinál és az őszibaracknál ; de még ebben a dekádban is a kártevőre harmincnál több megfigyelés esik. A felsorolt gyümölcsfajok közül a mandula és a szamóca fajták teljes virágzásának kulminációs pontja mutatja a bundásbogár kulminációs pontjától való két legszélső határt. Amig a mandulafajták teljes virágzásának csúcspontja a bundásbogár rajzásgörbéjének elejére esik, addig a szamóca fajtáké inkább a bundásbogár rajzásának utolsó szakaszában kulminál . A szerző ezúton köszönetét fejezi ki Dr.ENDRŐDI SEBŐ, és Dr.REICHART GÁBOR tudományos kutatóknak, hogy egyes adatokat a dolgozat megirásához átengedtek.