Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

elő, habár Prout /in: Seitz; Geometridae/ ezerint a subpunctaria keletázsiai alakjai nem tekinthetők teljesen azonosnak az európai Herrich-Schaeff

er által leirt törzsalakkal ; ennek nyilván az erős területi izoláció az oka. A Bubpunctaria egyébként Dél-Európában főként hegyvidékeken fordul elő, pl. ilyen jól ismert lelőhelyei vannak Tirolban. A Kárpát-medencéből a Természettudományi Múzeum gyűjteményében Mehádiáról és Orsováról vannak példányok, de az irodalomban Nagyágról ós Nagyváradról is találunk megbízható adatokat /Kovács,1957/. Magyarország területén Debrecen volt első lelőhelye.közelebbről a Nagyerdő ;ezután még Tiszaszalkáról és Kisvárdáról kerültek elő példányai;utóbbi lelőhelyei e faj elterjedésének északi határét jelzik a Kárpátmedencében. Lelőhelyei alapján megállapíthatjuk, hogy a nedvesebb, gazdag cserjeszlntü erdőkben fordul elő. Refrgiális területei valószínűleg a Kárpát-medence legdélibb részein /Orsova, Mehádia/ lehettek, innen posztglaciálisan terjedhetett egyrészt Erdély belseje, másrészt a Bihar hegység, innen pedig a Nyirség ós az Északi Alföld felé, amely területeknek erdőtakarója összefüggésben állott egymással . A Sterrha nltldata H.-Sch. is hasonló ökológiaju. Prout /in:Seitz, Geometridae/ szerint főként napos erdei tisztásokon fordul elő. A Nyirségben igen gyakorinak mondható; Bátorligeten a Közbirtokossági erdőben, Debrecen környékén pedig a Nagyerdőn, az apafai erdőben és a nagycserei erdőben nagy példányszámban, helyenként tömegesen lép fel. Ezen kivül egyetlen példányát gyűjtötték Lentikápolnán, a Dunántúl délnyugati részén; továbbá 1958 nyarán Jósvafőn, a Tohonya-tető meleg mészkcszikláin ritkás gyertyánostölgyes tisztásain fogtam néhány példányát. Hazánk határain kivüli előfordulásai közül a nyírségi populációk eredete szempontjából lényeges még Herkulesfürdő