Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)
natkozásait illeti,mig az elterjedéei adatok alapján faunánk számos tagját sorolhatjuk a turáni vagy más néven aralo-kaspi fajok közé / Conisanla leineri írr., Orthosia porosa Ev., Kar- x , aga te8sularia Metz./, addig a d?l-szibiriai faunaelemeink megállapítása a jövő feladata. Hasonló a helyzet a geobotanikában általánosan használt balkáni elemek esetében is.Az egyetlen.Kárpát-medencére vonatkozó lepidopterológiai faunaelem-felosztás, a GzentIvánjr_Józsefé /1938/ tartalmazza ugyan a balkáni, sőt az illyr és balti elemeket is, azonban ezek tipikus képviselőjeként csak igen kevés fajt sorol fel a szerző. Mint egyik legújabb kísérletet emliter meg Kostrowicki /1953/ munkáját, amelyben a palaearktikus nagylepkék faunaelemeit vázolta föl.Ez a csoportositás Rebel 1932-es munkaia alapján készült /holopsychrikus-psychrotermikus-holothermikus fajok/ tehát sem a kontinentális, sem pedig a Sibyllatipusu fajok kérdésében nem nyújt megnyugtató megoldást; emellett ellentétes areatipueokat foglal együvé /pl. a ezubatlanti és a szubpontusi areatipus mint ugyanazon faunaelem két alcsoportja /!/ Bzerepel/, a csoportok közt fellépő fedések miatt nehezen áttekinthető és nehezen alkalmazható. Komoly hibája továbbá,hogy a szerző több faj areáját tévesen állapítja meg - igy faunaelem-besorolásuk helyessége is többször kérdésessé válik. /Pl. Hipparchia aelia Hb., Mellic- ta parthenie Bkh., Comacla senex Hb., Hyssla cavernosa Ev., Minucia lunaris Schiff., Mesoleuca alaudaria Frr. és Eupi- thecia veratraria H-Sch. esetében./ Mindezek alapján a Kárpát-medence nagylepkefaunájának elemeit a következőképpen csoportosíthatjuk: I. Holarktikus ás holopalaearktikus fajok a/ európai fajok b/ euroszibiriai-eurázsiai fajok c/ holarktikus fajok II. Európai-keletázeiai /Sibylla-tipusu/ fajok III. Kozmopolita fajok
