Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

Ha a fentebb elmondottakat figyelembe vesszük, akkor a poloskák faj ás egyedgazdagságának alakulásáról az alábbiakat állapithatjuk meg: 1. Az imágók ás a lárvák faj és egyedgazdagsága mér a nyár közepén /július második felében/ jelentékenyen magasabb értéket mutatott, mint a nyár végén /szeptember elején/. 2. Az imágók fajgazdagsága mind a nyár közepén, mind a nyár végén általában jelentősen nagyobb volt,mint a lárváké. Meghatározási nehézségek miatt a lárvák szétkülönitése fajokra nem lehet olyan teljes, mint az imágóké, ezért a lárvákra megállapított fajszám az eredetinél alacsonyabb lehetett. Az igy fennállt hibalehetőség azonban semmiesetre sem volt olyan mértékű, hogy a fentebbi megállapítás érvényét befolyásolná. Az imágók egyedgazdagsága a nyár közepén mintegy kétszerese, a nyár végén pedig többszöröse volt a lárvákénak. 3. Az állományok életkoróval kapcsolatos változások az imágóknél és a lárváknál hasonlóan mentek végbe. Nyérközepén a poloska faj és egyedgazdagsóg nem változott határozott irányban az állományok korával, vagyis a vetés kora /éveinek száma/ nem gyakorolt rá lényegesebb hatást. A nyárvégi faj és egyedgazdagság viszont az első éves állományban mutatkozott a legmagasabbnak és az idősebb állományokban egyre csökkentebbnek. 4. A poloskáknál a faj és az egyedgazdagság alakulása pozitiv korrelációt mutatott, azaz ahol az egyedgazdagság magasabb, ott általában a fajgazdagság is magasabb volt. Mint a túloldali táblázatból láthatjuk,bár 10 csalódhoz tartozó- 40' poloskafaj gyűlt be, mégis ebből csak 3 családhoz tartozó 6 faj az, amelynek népessége jelentős egyedszámot mutatott. A családok közül kiemelkedően jelentős a Miridae család, mely a legtöbb és legjelentősebb fajokat nyújtja az együttesnek. E család tagjai növényeken élnek. Egy-egy lényeges népességű fajt ad még két ragadozó életmódú család a Nabidae ás az Anthocoridae család is.