Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-39. Budapest, 1959)

- mint 1940-ben is - nyomában rothadás, penészedés jár /Uzonvi 1942/. Az utóbbi években jelentkezéséről Tiszántúl egyes helyeiről, de leginkább a Dunántúlról, Keszthely, Püzfő stb. környékéről kaptunk híreket. Papkeszi község határában pedig 1958 őszén többholdas napraforgó táblán találtunk erősebb napraforgómoly fertőzést. A tábla öt helyén leBzámlált 100100 fészekvirág alapján 48 %-os átlagfertőzést állapíthattunk meg. Egy-egy napraforgó-„tányórban" 5-16 hernyó is rágott. Kadocsa /1947/ szerint néha 30 hernyó is élhet egy tányérvirágzatban. A fertőzött tányérok jól felismerhetők a feketés-szürkés szinü összeszőtt, rágcsálékból és ürülékből készített csatornákról amelyek védelme alatt rágnak a hernyók. /1., 2. ábra/. Papkeszin 1958 X. 10.-én végzett vizsgálataink alkalmával a hernyók a még meglévő virágokat, az elvirágzott tányérokban pedig a fészekpikkelyleveleket, alattuk a vackot, illetve a magvakat rágták. A magvak belsejét a maghójon rágott szabálytalan lyukakon át fogyasztották el /3. ábra/ s a Abb. 3. ábra. Kifejlődött hernyó a szövedékben,kirágott napraforgószemek között. Erwachsene Raupe im Gespinst, zwischen befre8senen Sonnenblumensamen. Abb. 4. ábra. Keményfalu egyrétegű telelőgubók. Hartwandige, einsichtige Uberwinterungskokone

. Abb. 5. ábra. Bábozódási gubók. Lent a felbontott külBŐ gubóban a hártyaszerű belső gubó látható.Fent a belső gubó felvágása után előtűnik a báb. Verpuppung

skokone. Unten: der membranartige inners Kokon im geöffneten äusseren Kokon, Oben: Puppe im geöffneten inneren Kokon. Abb. 6. ábra. Napraforgómoly ülő helyzetben felülről. Sonnenblumenmotte im Ruhezustand von oben.