Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-39. Budapest, 1959)

a hernyók sokszor késő őszig rágnak, majd avar alatt vagy a talaj felső rétegében áttelelnek. Kedvező időjárás esetén és főleg a melegebb országrészekben a második nemzedék hernyói részben bebábozódnak s a szeptember elején kirajzó lepkék a napraforgó későn virágzó mellék- vagy fiókvirágzataira he­lyezik tojásaikat. Itt fejlődik ki a részleges harmadik her­nyónemzedék, amely gyakran betakarításig tevékenykedik és ekkor húzódik el telelni. Reh /1919, cit. Kadocsa 1947/ Ro­mániában azintén évi 2-3 nemzedéket jelez. Természetesen a későbbi nemzedékek is fejlődhetnek napraforgón kivül a va­dontermő tápnövényekben. így ezek állandó irtása mint Kado­csa /1942, 1947/ kifejti, előfeltétele a védekezésnek, amely egyébként főleg agrotechnikai rendszabályokból és ellenálló fajták termesztéséből áll. Kártételéről hazánkban aránylag ritkán hallunk, de a napraforgó termesztés kiterjesztésekor, igy a második világ­háború alatti és utáni években /Uzony_i 1942, KadocBa 1942, 1947/ azonnal tapasztalhattuk károsítását. A hernyók a nap­raforgó virágzatában a virágokat, a vackot és később a mag­vakat rágják össze. Tevékenységük nemcsak jelentős közvetlen termésveszteeséget eredményez, hanem nedves időjárás esetén Abb. 1. ábra. Hernyónevelés napraforgóvirágon tüll- ée üveg­izolátorban, a = lombik, b = vatta, c * viz, d = - homok, e = izolátor. Raupenzucht an Sonnenblumenblüten in Tüll- und Glasisolatoren, a = Glaskolben, b = Watte,c = Was­ser, d s Sand, e = Isolator. Abb. 2. ábra. Magéréskor üvegkádba helyezett napraforgóté­nyérok, a hernyók talajbavonulásához lehetőséget nyujtc homokréteggel, f = üvegkád, g = homok, h = ragasztószalaggal az üveghez erősitett vékony vá­szonfedél . Blűtenköpfe von Sonnenblumen in Glaswannen, f = Glaswannen, g = Sand, h = Leinwanddecke mit einem angeklebten Band an dem Wannenrand befes­tigt.

Next

/
Thumbnails
Contents