Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)
növényekben élnek, éa mindegyik falnak egymáshoz nagyon hasonló vegyes aknája van. Ezeknek az aknáknak a folyosórésze hosszú és keskeny, a foltrésze pedig rendszerint a levél tövénél foglal helyet. À további keresés folyamán több elhagyott üres akna mellett 6 olyant is találtunk, amelyikben a hernyó még benne volt. Augusztus 24-én ujabb 3 hernyót sikerült találni. Az aknát tartalmazó növény a meghatározás folyamán Tetragonolobus /Lotus/ siliquosua nak bizonyult. A hernyókból 1957 május 30 és juniu3 10-e között 7 lepke kelt ki. Az 1957. és 1958. év folyamán még több Ízben gyűjtöttünk hasonló hernyókat,amelyekből sikerült még néhány lepkét kinevelni. Az állatok meghatározásánál nehézségek merültek fel. A cryptella-csoportból ugyanis eddig négy faj volt ismeretes, a cryptella Stt., az ortneri Klim., az eurema Durr. és a dorycnlella Suire. Ezek közül a cryptella és az ortneri szárnyán nincsen semmiféle mintázat, mig a siliquosus-ból gyűjtött- fajnak jól látható két ellentett foltja van a felső és a belső szegélyen. A másik két faj közül a dorycniella-nak vannak eilentett foltjai, mig az eurema szárnyán keresztsáv van, amely azonban hajlamos a középen való megszakadásra, ezért ennél a fainál is gyakori az ellentett folt. A nehézségek e két utóbbl fajnál mutatkoztak, mivel a Múzeum anyagából mindkettő hiányzott, az általam ismert irodalmi adatok pedig elégtelenek voltak a kérdés eldöntésére. Az idevágó irodalomból Sguler: „Die Schmetterlinge Europas" cimü könyve, valamint Klimesch egyik, néhány ïïepticulafaj ivarszervét is ismertető tanulmánya állt rendelkezésemre. Sguler csak annyit ir az eurema-ról, hogy elülső szárnya sötéten pikkelyezett, 2/3-ában változó szélességű, kissé kifelé görbülő keresztsávja van,amelyik néha középen megtörik, a nőstény keresztsávja szélesebb és feltűnőbb.Hernyó ja a Lo tus corni cuiatus-ban él. Dél-Franciaországban egy olyan formája fordul elő, amelynek ellentett foltjai vannak. Ennek
