Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)

működő tagjaink sorába. Ne vegyék zokon, ha most náv szerint külön nem emiitettük meg őket. Az előadok közölt szakköréből megállapíthatjuk előadásaik tárnáit, de azt is, hogy az előadások változatos tartalmúak voltak s ezért sohasem untatok.Az előadok előadásaikat, amennyiben a tárgy kívánatossá tette, mindig bemutatással, gyakran vetítéssel egészítették ki. Hivatásos entomolőgus tagjaink kutatásaikban mindenkor a tudomány legújabban felmerült kérdéseit is szem előtt tartották. Hivatkozom elsősorban a legújabb időkben előtérbe került, legmodernebb kutatási irányra: a biocoenológiára, amely téren tagjaink /Balogh János, Szelónyi Gusztáv, Jermy Tibor/ öhálló és külföldön is elismert eredményeket produkáltak. Sz a biológusokat világszerte foglalkoztató probléma hazánkban elsősorban Társaságunkban került élénk eszmecserére és értékes vitákra. Kutatóink egyéni érdemeiből igy Társaságunkra is jutott rész, mint nyilvános fórumra, ahol az eszmék —megértő lelkes tagok jelenlétében vívták termékenyítő szellemi tornájukat. Társaságunk, egyik céljához hiven, kezdettől fogva bekapcsolódott a gyakorlati életbe. Az alkalmazott rovartan kérdései az erre hivatott kutató tagtársaink részéről kerültek mindenkor tárgyalásra. A volt Rovartani Állomás, majd ennek jogutódja: a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályának, az Brdészeti Tudományos Intézetnek, az Agrártudományi Egyetem és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rovartani tanszékeinek tagjai kutatásaik eredményeiről tartottak időnkint értékes előadásokat,ezeknek megjelenése a szaksajtóban pedig az országos nyilvánosságot biztosította. A gyakorlatnak tett egyebek közt hasznos szolgálatot a Társaságunk,amikor az 1940-es évek elején behurcolt amerikai fehér szövőlepkét /Hyphantria cunea Drury/ lepkész-tagjaink felfedezték, faj azonosságát megállapították s ezzel a hivatalos növényvédelmi szolgálatnak figyelmét erre az uj kártevőnkre idejében felhívták.