Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)

A morfológiai és biológiai különbségeket illetően a vita még jelenleg is tart.Vitatott kérdés többek között egyiknek vagy másiknak elsőbbsége és igy a különbségeket illetően általánosan elfogadott, határozott álláspont még nem alakult kl /Becker, Börner, Schilder, Schöll/. Mar az ismert tényekből is, de bizonyos mértékben a vitából is arra lehet következtetni, hogy egy olyan fajról van sző, melynél a biotipus - a rassz -, sőt talán az alfaj képződés még jelenleg is folyamatban van. Hazánkban filoxera rasaz-kérdéssel kapcsolatos vizsgálatok mindeddig nem folytak. Mivel az utóbbi években egyes magyarországi szőlőanyatelepeken is p3u Ivánszőlősön /Villány mellett/, Egerben, Tarcalon egyre több panasz hangzik el a Riparia portalis-on és a hozzá közelálló hibrideken, Beriandieri Riparia keresztezésének egyrészén mind nagyobb tömegben fellépő levélfiloxera kártételről, továbbá, hogy a külföldi szerzők szinte egyhangúan veszedelmesnek tartják az un. „rövidszipókájú" /vltifolii/ rassz terjedését, az erre vonatkozó vizsgálatok elkezdése igen időszerűvé vált. Az irodalmi adatok szerint a filoxera megjelenését követő években hazánkban a levéllakő alak a leggondosabb kutatások ellenére sem volt kimutatható, csak később vált ismertté. Jablonowski József szerint „1889 óta...nálunk is van és - ugy látszik - egyre nagyobb és nagyobb mértékben jelentkezik. 1892-iki év nyarán át az országban legalább tiz helyen figyelték meg.. .leggyakrabban a Vitis Riparia-n. " Katona Zsigmond szóbeli közlése szerint az egykori Teleki-féle szőlőanyatelepen Villányban a húszas években már gondot okozott a filoxera, és elsősorban a külföldi vevőkre való tekintettel védekezni is próbáltak ellene. Lengvel_Béla szóbeli közlése szerint szintén a húszas években Tokaj-hegyalján Riparia portalis-on már ismert volt. Sajnos, ezekre a populációkra vonatkozóan további adatok nem állnak rendelkezésünkre.