Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/19-33. Budapest, 1958)

kártevőt helyesen ás a védekezés módszereivel sincsenek tisztában. Hozzá nem értők el sem tudják képzelni azt a mérhetetlen kárt, amelyet ezek a rovarok az épületek faelemeiben, a tetőszerkezetben, gerendázatban atb. végeznek. A fakartevők rendkívül nagy gazdasági Jelentősége indokolttá teszik, hogy végre ezzel a témával hazai viszonylatban is történjék valami. Ezt a hiányt tölti most ki Bálint Gyula kitűnő könyve, amely teljea tájékozódást ad a faanyagok rovarkártevőiről. Munkájának 3 fő fejezete van. Az első rész általánosságban foglalkozik a rovarvilág ás az ember kapcsolatával, a fa felhasználásának a módjaival, a faanyagvédelem jelentőségével, a fatest szöveti felépítésével, majd meghatározási adatokat közöl a leggyakrabban előforduló fafajok tartósításához, foglalkozik a fa vegyi összetátelável, a fapusztitő rovarok áletjelenségeít befolyásoló tényezőkkel ás végül a fapusztitő rovarok tömeges elterjedésének okaival. Müvének gerince a leggyakrabban előforduló műszakilag káros rovarok morfológiai leírása, kártételük Ismertetése és egyéb biológiai tényezők közlése. E fejezet keretében foglalkozik az álszuk, kopogó bogarak /Anobiidae/ 6 fajával, a eineérek /Cerambycidae/ 15 fajával, a falisztbogarak /Lyctidae/ 1 fajával, a csuklyás-szuk /Bostrychidae/ 1 fajával, a szufélék 5 fajával, a törzsszu-félék /Platypodidae/ 1 fajával, a faragó bogarak /Lymexylonidae/ 2 fajával, az ormányos bogarak /Curculionidae/ 3 fajával, a fadarazsak /Siricidae/ 4 fajával, a hangyákkal /Formicidae/, a farontó lepkék /Cossidae/ 2 fajával, a termeszekkel /Isoptera/ és végül fafuró kagylókkal és rákokkal. Tógül, könyvének harmadik rászóben az egyes rofarfajok károsításának tüneteiről és a védekezésről ir. E téma keretében részletesen ismerteti a megelőző ós megszüntető védekezés eljárásait, a vegyi eljárásokat ós összefoglalást ad a ma legjobban elterjedt szervetlen és szerves faanyag-vódősze-