Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/19-33. Budapest, 1958)

patin /Bar/, Borosjenő /Uj, Bi/, Cinkota /Bar/, Csóp, n

abas /Metelka/, Debrecen /Uj/, Kalocsa /Thal/, Nagyvárad /Mocs/, Nagymihály /Ch/, Ócsa /B, MM/, Őrszentmiklós /S/, Paka és Peetszentimre /Hor/, Peszér /Vo/, Rákospalota /Uj/, Szeged /Stiller/, Szigetszentmiklós /Bi/, Ulma, Zamárdi /ML, MM/. 1/2. Dunaöra. II/l. Budai hegyek /Mocs, Hor, Sz-P, MM, P, B/, Nadap /B-S01y, MM/, Pákozd /MM/, Nagykovácsi: Hársbokorhegy /B-Soly/. II/2. Ipolyság /Bar/, Sátoraljaújhely /Ch/, Tokaj és Tolcsva /Ch/. IIl/l. Rozsnyó, Szalonca /F/, Nagymihály /Ch/, Trencsén /Br/. Hl/2. Bethlen /

Z-K/, Varannó /Ch/. II1/3. Nagyszeben /Czek/, Nómetboksán /Me/,Szászváros /Sil/. III/4. Hadad és Zilah /Z-K/, Abrudbánya. III/5. Kékes /Z-K/, Nagyenyed /Szil, N/, Radnóth /Cs/. JV\ Mehádia /P/. V/l. Kőszeg /Méh, Visnya/. Vl/l. Mecsek:Zobák /MM, ML/. VI/2. Kisbalaton: Vörs /B, MM/ és Lebuj puszta /K/, Simontornya /Pi/. A hideget ás nedvességet kedveli. Repülési ideje 6:

III. 29-VII.4, o/. IV.16-VII.22. A következő virágokat látogatja: Prunus amygdalus

, Capsela bursa pastor!

s

, Syringa vulgaria

, Lamium purpureum

, Salvia pratenais

, Anchusa officinalis

, Li- thospermum purpureo-coeruleum

. Az Anthophora parietina ás az acervorum fészekálősködője. 3. luctuoaa Scop. i

/l. Apaj puszta /Bokor/, Cinkota /Bar/, Csepel /Uj/, Csép /Podor/, Csömör /Uj/, Dabas /MM/, Debrecen /Uj/, Jászberény /MM, ML/, Kalocsa /Thal/,Őrszentmiklós /S/, Paks /Hor/, Peszér /Vá/, Sárszentmihály /Bi/,Szigetszentmiklós /Bi/, Szeged /Vel/, Ulma, Vinkovce /Kut/. 1/

2. Dunaörs, Nagysalló /D/, Il/l. Bp.: Remete, Sashegy, Szabadsághegy /Ker, Bar, B, MM/, Nadap /B, ML, MM/, Sukoró /Kovács/.Törökbálint /Bar/. I1/2. Galgamácsa /Uj/, Isaszeg /P, Uj/, Pécel /Kut/, Tolcsva /Ch/, Vác, Nagyszál /Szil/, Zebegény /MM/. IIl/l. Dévény /Méh/, Kassa /MM, ML/, Rozsnyó,Körmöcbánya

/MM/, Selmecbánya /Scopoli/, Szalonca /F/, Trencaén /Br/. Hl/2. Bethlen /Z-K/. Hl/4. Abrudbánya, Hadad, Lele és Szécs /ZK/. III/3. Kékes /Z-K/, Torda /N/. V/l. Kőszeg /Méh/. V/2.