Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/1-18. Budapest, 1958)

ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA (SERIES NOVA» 1958. TOM. XI. A szemaforont fogalma az entomologiában. (Elnöki székfoglaló) Irta: Dr. Szelényi Gusztáv Növényvédelmi Kutató Intézet, Budapest. Ha kezünkbe veszünk egy lepkét vagy bogarat, azt mond­juk, hogy egy állat-egyed van az ujjaink között. Erről az e­gyedről azonnal, vagy rövidebb-hosszabb utánjárás után azt is meg tudjuk mondani, hogy melyik nemzetségbe és a kérdéses nemzetségen belül melyik fajhoz tartozik. Ezzel a rendszer­tani munkánk legegyszerűbb menete le is zárult. Közönségesen az történik, hogy a meghatározott állatot elhelyezzük a meg­felelő dobozban, megfelelőképen felcédulázva és a rá vonat­kozó gyűjtési adatokat bevezetjük cédulakatalógusunkba. Ren­dezett gyűjteményben ott sorakoznak takarosan elhelyezve, családok szerint csoportositva az egyes nemzetségek és fajok nevei,mindegyik cédulácska mellett vagy fölött egy vagy több állat. Egy vagy több állat . Ez az egyetlen támadhat atlanul he­lyes kifejezés, amelyet még precizirozni, azaz közelebbről megjelölni is lehet és azt is mondhatjuk: lepke, vagy bogár. Ez azonban már jóval szűkebb keret, mert sokkal kevesebb ál­latra mondható, sőt még a két emiitett renden, a lepkék és bogarak rendjén belül sem használható megszorítások nélkül. Egy hernyógyüjteményben, elképzelhető, ugyanolyan rend­ben sorakoznak egymás mögé a családonkint csoportosított

Next

/
Thumbnails
Contents