Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/13-30. Budapest, 1957)

mivel a kártévőelőrejelzés szempontjából igen lényeges az egyes kártevőállományok életképességének ismerete. A tömegszaporodáskor bekövetkező tarrágás esetében a ezétmászé idősebb hernyóknak bábozódásig még feltétlenül táplálkozniuk kell, a környezet azonban ezeknek leginkább csak harmadrendű tápnövényeket nyújt. A tápnövénycsere vizsgálatokat tehát ennek a kérdésnek megoldására állítottuk be. A kísérlet leírása, metodika* A kísérletek során az amerikai fehér szövőlepke hernyókat /400-400 db./ dróthálóból készült insectariumokban neveltük nyitott ablak közelében, hogy a hernyóknak az évszaknak megfelelő hőmérsékletet nyújthassuk.A tenyészetek vízzel telt lombikokban általában 3 naponként friss lombot kaptak, ugyanekkor ellenőriztük az elpusztult hernyók számát, valamint a hernyók fejlődési stádiumát. E célból összegyűjtöttük az egyes vedlések után a szövedékben és a leveleken található levedlett fejtokokat. A bábokból kikelő lepkék tojásszámát petricsészékben elhelyezett egyes tenyészetekben állapítottuk meg. A kísérleteket 1955. ós 1956. években végeztük,összesen négy Hyphantria nemzedéken. A tápnövénycseréé tenyészetekben az elsőrendűről a harmadrendűre áttérés akkor történt,amikor a hernyók zöme a VT-VII. lárvastádiumban volt.A szabadföldön is rendesen tapasztalható elnyúlt fejlődés nem engedte meg, hogy azonos fejlődési állapotú populációkkal dolgozzunk.1955ben a tenyészetek tápláláséra szolgáló elsőrendű tápnövényül a kőrislevelü juhart /Acer negundo/

, a harmadrendtiek közül az elvadult kendert /Cannabis sativa/ és fekete ürömöt /Artemisia vulgaris/ választottuk, amelyek az utakat szegélyező növényegyüttesekben gyakran megtalálhatók. Az 1956. évi kísérletekben az országos viszonylatban szintén egyik Hyphan- trlá

tól legszívesebben fogyasztott elsőrendű tápnövény az alma /

Malus pumila/ lombja szerepelt,mig a harmadrendüek ismét feketeüröm /Artemisia vulgaris/ ezenkívül fűfélék /Hordeum