Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/13-30. Budapest, 1957)

amikor az eredeti tápnövényét tarra rágta, ée éhesen továbbvonul, rendszerint már mint idősebb hernyó. Ide főleg lágyszárú egyéves növények tartoznak. Az elsőrendű tápnövényeken a szövőlepke előfordulásának sorrendje évről-évre ingadozásokat mutat. 1951-ben mint tápnövény megjelent a dió, viszont háttérbe szorult az orgona. Jermj 1950.-ben végzett kísérletei szerint /Kagv_-Reich_art~ -Ubrizsv, 1955/ a szőlőn a tojásból kikelt fiatal hernyók még a második lárvastádium befejezése előtt elpusztulnak, ugyanekkor 1956-ban két Hy

phantria nemzedéket is sikeresen felneveltünk, nagyfokú hemyómortalitás mellett. A vizsgálatok több növényről kimutatták, hogy rajtuk a fiatal Hyphan tria hernyó nem tud megélni, ilyenek az őszibarack /Prunus perslca/ és vadgesztenye /Aesculus hippocastanum/

. Nincs kizárva azonban annak a lehetősége, hogy a kártevő évek alatt ezekhez a növényekhez is alkalmazkodik.Mindezen adatok amellett szólnak, hogy a Hyphantria életformája még véglegesen hazánkban nem alakult ki, és a tápnövények figyelése sorén még érdekes eltolódásokra számithatunk. A Hyphantria és tápnövényei között fennálló kapcsolatokat már több év óta vizsgáljuk. A nyomtatásban még részben meg nem jelent eredményekből kitűnik, hogy még az elsőrendű tápnövényeken belül is jelentős különbségek adódhatnak a hernyók mortalitását, fejlődési idejét, a bábok tartaléktápanyagmennyiségét, a lepkék tojáBszámát stb. liletőén./SzalayMarzsó, 1955/. Mivel ezek a különbségek az első és harmadrendű tápnövények között feltehetően még inkább fennállanak, kísérleteinket ennek a kérdésnek vizsgálata céljából állítottuk be. A vizsgálatok két nagy kérdéscsoportra oszthatók: A. / Első és harmadrendű tápnövényen párhuzamosan nevelt Hyphantria populációk vizsgálata, B. / A tarrágáskor elsőrendűről harmadrendűre átkerülő Hyphantria populációk életképességének vizsgálata. Főleg az utóbbi kérdéscsoport vizsgálata volt fontos,