Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

Van azonban a felsoroltakon kívül le több faj, amelynek az elterjedésére vonatkozólag a fénycsapdák anyagából értékes adatokat nyertünk,Ilyenek pl, a Derthisa scorlacea Esp., Opigena polygona F, Roesella togatulalls Hbn,, Phytometra consona F., Athetis lepigone Hoschl., Mesogona oxalyna Hbn. és egyebek. Épen ezért sajnálni kell, hogy az anyagnak meghatározhatatlan része évről-évre nagyobbodik, hiszen Így számtalan adat megy veszendőbe, amelyik egyébként komoly értéket jelentene a magyar Faunakutatás számára. Azt csak mellesleg fűzzük hozzá, hogy a gyűjteményi célokra felhasználható példány mindig kevés volt, most pedig alig akad már. Ha összefoglaljuk az elmondottakat,meg kell állapítani, hogy a fénycsapdával való gyűjtésnek vannak már pozitív eredményei. Meggyőződésünk, hogy az eredményeket az eljárás tökéletesítésével nagy mértékben fokozhatjuk. Kívánatosnak látszik, hogy rovargyüjtőink minél nagyobb számban kíséreljék meg a csapdával való gyűjtést,figyeljók a hibákat és kísérletezzenek a hibák kiküszöbölésével. Tudomásom Bzerint 2§ï2êë_lç£e "tagtársunk Pécsett a Pedagógiai Főiskolán működtet egy csapdát, foglalkozik a csapda hibáinak a csökkentésével is és már is elérte, hogy a gyűjtött anyag igen jó állapotban marad meg. Minél többen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, annál inkább remélhetjük, hogy a fénycsapda végül minden tekintetben meg fog felelni a hozzá fűzött várakozásoknak, Dr. Kovács Lajos Uber die Ernährung der Blattwespen-Eier. Über diese Frage entstand vor 60 Jahren ein sehr interessanter Streit. Der ungarische Forscher Karl_Sa^ó.

behauptete nämlich /Zur lebensweise von Lyda erythrocephala L. und Lyda stellata Christ. - Forstl. naturwiss. Zeitschr.

, 1898/, dass die Eier durch Pflanzensäfte ernährt würden und