Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

134- Subfam.: 3 p h e c i n a e Sphex splendidus F. A világviszonylatban több száz fajt számláld nem Ç hl p r lon alnemébez tartozik /Kohl,1890/.Jellem­ző,hogy karmaik közepén csak egyetlen fogacska van, előhátuk többé-kevésbbé kétlebenyü, potrohúk rendszerint fémesfényti. Igen gyakori, hogy az idetartozó fajok színe az egész tes­ten, a lábakon, szárnyakon variál /Kohl, 1890/. A szóbanfor­gó faj feje, tora Is a feketétől a vörösig változó szinti s ugy látszik lábal sem mindig vörösek. Egyetlen mecseki him példányunk, melyet öebhardt_Antal gyűjtött 1953. V. 27-én a Kozári vadászháznál, feketelábu, illetve csak az elülső lá­bakon van vörös színeződés. Egyébként feje, tora és potroh­nyele is fekete. Sphex atrohirtus Kohl. A közönséges maxillo sus fajtól csak annyiban tér el, hogy a fejpajzs ezüstös alapszőrözeté­ből nem fehér, hanem sötét, szinte fekete, hosszabb szőrszá­lak emelkednek ki. Az eddig Kis-Ázsiáből, a Kaukázusból és Oroszországból /Sarepta/ ismeretes fajt Apajpusztán gyűjtöt­tem. 1953.VII.30-án 9 nőstény és 1 him példány került elő Mentha pulegium-ról. Gyű J t eményünkben még egy további nőstény példány völt található, melyet ismeretlen gyűjtője Tiszaose­gén talált 1924.VIII.10-én. / Ammophila slovaca Zavadil. Ez a Szlovákiából leirt,rit­kának látszó faj Simontornyáról került elő /Pillion,1935.VII. 17/ egy példányban. A oampestris fajhoz igen hasonló, de 3* könyöksejtje nem nyeles, s az áltorszelvény közepe durvább skulpturáju. A két faj azonossága valószínű. Subfam.: Larrinae Tachysphex ni gripennia Spin. A füstösszárayu^ „ritka" mediterrán faj a következő lelőhelyekről került elő: Bátor­liget /Móczár L., 1948.VI.17-28/, Pestszentimre /Horváth E.,

Next

/
Thumbnails
Contents