Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

nem a megelőző stádiumokat is.1863-ban egy holland orvosnak, S25EÊ_I55_ë2ʧ££î22EÎ~

nak a nevelése teljes sikerrel járt, egész széria imágót nyert azokból a petékből, amelyekkel egy hálás japán tanítványa ajándékozta meg. Azóta sok helyen kísérleteztek a faj meghonosításával, kitűnt azonban, hogy az idegenben termelt selyemszálak csekély értékűek. Déleurópában állítólag több helyütt megtelepedett a faj, sőt még most is kísérleteznek egyes országokban a megtelepítésével,igy állítólag Ausztriában is. - Az Ausztriában nevelt példányok közül szabadulhatott el az a kettő, amelyeket Zala megye délnyugati részén favágók fogtak s adtak át Vida_la^os tagtársunknak. A két példány közül az egyiknek a szárnyai teljesen összeroncsolódtak, a máslkat Vida^lajjos nekem adta s jelenleg a gyűjteményemben van. Ez a példány nőstény,a gyűjtés napja: 1956 augusztus 13. lentikápolna a magyar faunakatalógusom térképmellékletén az A6 kockában van „a" betű alatt. Érdemes lesz figyelemmel kisérni,hogy sikerül-e a fajnak megtelepedni hazánk területén. A következő faj az Acronicta alni 1. nevű bagolylepke. Ez a faj Warren szerint általánosan el van terjedve,azonban csak ritkán válik gyakorivá.Warrennek az elterjedésre vonatkozó megállapítása hazai vonatkozásban nem helyes, eddig ugyanis még nem sikerült belőle fogni. Abafi-Aigner lepkekönyve szerint szórványosan található, ez az adat azonban a Fauna Regni Hungáriáé adataiból következtetve a határainkon tul fekvő területekre vonatkozik /Eperjes, Nagyvárad, Hagyág és Fiume/. Kétségtelen, hogy a legfontosabb tápnövénye,az éger országszerte tenyészik, sőt az irodalomban található adatok szerint a tölgyet is megeszi, ügy látszik, hogy az A.alni azoknak a fajoknak a sorába tartozik,amelyeknek fokozott nedvességigénye van.Hazánk nagy részének az éghajlata száraz és csak a Dunántúlon, valamint a magasabb hegyvidéken vannak olyan helyek,amelyeknek az adottságai megfelelnek a magasabb nedvességigényti fajoknak. - Az első hazai példányt,egy himet a Növényvédelmi kutatóintézet keszthelyi telepén gyűjtötték