Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)
Egy szűkreszabott populáció képviseli a C. sabru 8t is,mely ugyancsak submediterrán fajnak mondható. Már inkább pontomediterrán fajnak tekinthető az A. damon . Megvan ugyan nálunk,de kevesebb lelőhelyen és ott is korlátozottabb egyedszámban, mint tőlünk akár nyugatra,akár délkeletre. Határozottan pontomedit erran faj az A. admet U3 . Ilyen a S. telicanua és a P l. sephirus . melyek hazánkban csak egy-egy ponton találhatók, előbbi a Dunántúlon, ahol nem esik messze délebbre, hazánk határain kívül élő populációtól, utóbbi, mint egy refugiumban élő, a faj jelenlegi areájától messzire elszakadt, kis populáció. Az Ev. decolorata ia valószínűleg keleti faj. - Határozottan keleti fajok azonban a Str. acaciae éa a Lyc* thersamon . Az előbbi tőlünk nyugatra gyérebben fordul eló, az utóbbi azonban éppen csak a bennünket nyugat felől környező országokba jutott el. Ilyen még a Ph. vicrama.ez a batonnal vikarialó faj, amely Ausztriától KözépázsiáLg található. Érdekes még egy pillantást vetnünk azoknak a fajoknak a sorára, melyek Európában ugyan megvannak, de faunaterületünkön hiányoznak .Ezek elsősorban a magashegységi fajok: A.glandon . phe rétes , Ar. donzelli . P. eros i egy jellegzetesen tőzeglápon élő faj, a V. optilete , továbbá déli fajok: Lya. eacheri ,mely valamikor nálunk ia megvolt, Ap. melanopa , éa több más, főleg a Balkánon éa Spanyolországban élö déli vagy délkeleti faj. Ö38zefoglalólag tehát azt mondhatjuk, hogy hazánk Lycaenida faunája jellegzetesen középeurópai fauna,melyből a magashegységi fajok természetesen hiányoznak. Vannak nálunk fajok, melyek jobbára Európa déli felében fordulnak elő nagyobb számban és van néhány fajunk, mely tőlünk keletre honos 8 nyugatabbra, északabbra már kevéssé tudott elterjedni. Ez a körülmény hazánk faunájának bizonyoe pontomedit errén szint ad, alapjellege a z ónban mégis közópeurópai. Következő feladatunk a felaorolt fajok hazai diszperziójónak vizsgálata.Ennél a kérdésnél figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy hazánk területének igen nagy része mezőgazdasági