Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)
A budai eeoherianifcua erősen elüt a hozsánk legközelebb esŐ alfajtól, a dalmatiea-tól. legjobban a Cévennssben "i evő Lozère vidéki populációhoz hasonlít. 27. feys aadra ar geste? Bgstr, Bergeträsser:5omenolatur ;aad Beachrb.der lneekten,112.1780,p.l5. "** — "7?7RTH.t Lyoaena Hylas Esp.; Absfiíu.ass AR.ÍU,SZ/ A Pelaearktlkum elég nagy részén elterjedt* areájának határain bellii azonban igen szabálytalan a diszperziója, raivsl egyes területeken igen gyakori, tsásntt vis scat teljeean hiányzik, Megvan Skandinávia déli rée&ébsn, Közép- éa Bél-Európában, nyugaton Spanyolországban, keleten Elő-Ássia déli részein. Hazánkban elterjedése szeszélyes képet mutat: főleg középhegységeinkben van meg, ezeknek mészkő alakulatain néhol igen nagy számban fordul elő, másutt viszont, pl. az Alföldön,különösen a homokon, teljesen hiányzik. Pannáterületünkön két nemzedékben repül: májasban és június elején, majd július ban és augusztus első felében.A két nemzedék között van bizonyos eltérés, amennyiben az első átlagos méretei nagyobbak, mint a nyári generációé,az utóbbinak kék szine valamivel ragyogóbb s a him fekete szegélye valamivel szélesebb lehet. Az argeatert jellemzi világos, de ragyogó kék szine. A him fekete szegélye keskeny, éles, az erek végződései is feketék. A hátulsó szárnyon submarginalis fekete pontok ritkán előfordulhatnak. A fonákra jellemző, hogy, különösen az elülső szárnyakon, a limbalis ooelXarendszer szegély felé eső része erőaen elfehéredett, befelé viszont erősebben-gyöngébben füstös foltsor határolja. A narancsszínű foltok az elülső szárnyon hiányozhatnak. A nőstény feketésbarna, rozsdaszinü foltjai igen változó nagyságban és számban jelenhetnek meg, az elülső szárnyon teljesen hiányozhatnak. Méretei átlagosan kisebbek a híménél. Az argester-nek is vannak változatai. Hasai populációnk a rendelkezésre álló anyaggal való egybevetés alapján a nomenklatúrái törzsalakkal egyezik. Tehátt Lysandra arges ter arges ter
