Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)

nyomtatott füzetekben. Csak hálás szívvel gondolhatunk ae Akadémiára ás mindazokra, akiknek a legkisebb részük is volt a mü füzeteinek megjelenhetésében és kívánjuk,, hogy a tervezett 22 kötet minél előbb megjelenjen, hogy annak mi idősebb zoológusok is tiszta szívből örvendhessünk. Lr.Éhik Gyula Jangewann, Emili Kovaríkovítí - Elaterldae /rád: BroucT - üoYeoptera/ /in: Pauna CSK, svazek 4. Ceskoslovenska Akadémia 7ed,praha 1955.

pp.30?/ Reitter „Pauna Germanica** c,munkájának a pat tané bogarakat tárgyaló 3.kötete 1911-ben jelent meg. Azóta közép-európai viszonylatban egyetlen összefoglaló munka sem látott napvilágot erről a gyakorlati szempontból is igen nagy fontosságú családról. Ezért jelentős Jagemann vállalkozása, aki a Csehszlovákia területén előforduló, vagy várható fajok modern szemléletű és a legújabb kutatások eredményeit is magában foglaló munkájával jelentősen előbbre vitte e családra vonatkozó ismereteinket. A munka éltalános és rendszeres fejezetre tagozódik. Az általános részben /p.9-47/ először a Csehszlovákiában előforduló fajok rendszertani jegyzékét adja /134 faj/. Ezek tttán a család morfológiai bélyegeit tárgyalja, főleg abból a szemszögből, hogy a határozásnál szükséges Jellegeket megmagyarázza. Kitér a lárvák morfológiai jellemzésére is. A következő fejezetben a család blonomiáját tárgyalja, majd a csehszlovák pattanőbogár fauna állatföldrajzi Jellemzését adja és táblázatban közli a fajok faunaelem tipusait. A fajok több mint 80 #-át a palerktikus, euráziai, euroszibéri

ai és európai fajok teszik ki. Viszonylag kevés a pontusi elem /csak 3 faj/ és a kárpáti endemizmus /2 faj/, ezzel szemben a boreoalpesi fajok száma 5. A faunaelemzés után a csalá* filogenetikai kapcsolatairól ir és törzsfát állit össze a 12 alcsalád részére. Legprimitívebbeknek az Agrypinae alcsalád tagjait tekinti, amelyből az összes többi formákat szármáz-