Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 9/13-24. Budapest, 1956)

nem lemérték fei« Szilárd alapját képezték ugyan a később e nem­be sorolt Everes fajok, de e csoport másik részét képező fajok /m inimus , sabras/ a terjedelmes Lyoaena nemben foglaltak helyet, ott is messzire kerültek egymástól a felsorolásban. Később Stau­dinger kiválasztotta a minimus Pus si,-t s a Zisera Moore nembe sorolta a lorquinli-vel együtt, mig a eebrus-t a Lvoaena-k közt hagyta, Ângol entomológusok azonban már jóval előbb felismerték e fajok he vá tartó zand ós ágát. Kirby. 1870-ben rögzítette a mlnl­mus-t, mint a Cupido genus típusát, Scadder pedig 1872-ben Hüh­ner Everes genus tipusául az argiadea Pali,-t fixálta. Igy kije­gecesedett az a két alnem, amelybe e csoport hazánkban is elő­forduló fajai sorolhatók. E két alnem között anatómiai eltérés nincsen. A him genital­szerkezet teljesen egyező s sajátosan különbözik más nembe tar­tozó fajokétól. Jellemző vonása, hogy az uncus nem osztott,hanem egységes, a rajta levő kampó pedig fajonként különböző hosszúsá­gú. Megegyeznek az idetartozó fajok abban is, hogy felső szár­nyuk subcostallsa az első radialisszal egy darabon összenőtt. A szárnyak alakja a a fonák rajzolat-sémája alapján azonban el kell választani őket legalább egy bizonyos fokig.Igy beszélhetünk agy Cupido Schrank genusról, amelyet faunaterületünkön két subgenus tartozik: Everes Hb. és Cupido s.str. Subgenus Everes Hb. Hübner.: 7erz., 1822-23. p. 69. Generotipus: argla des Pall.,rögzítette Scudder /Syst.Rev.,1872.p.35/ A hátulsó szárnyak analis területén kis, igen vékony far­kocskaszerü szárnynyulvány van. A fonák alapssine igen világoa, majdnem fehér, igy a fekete ocellák ebből emelkednek ki a körü­löttük a fehér gyürük alig látszanak, A hátulsó szárny analis te­rületén gyakran rozsdaazinü foltok látazanak. A limbalis terü­leten párhuzamoa vonalkákból álló vonalrendszer lehetséges,amely egyes fajoknál alig látazik, sőt el is tünhét. Hazánkban három faj tartozik ide.

Next

/
Thumbnails
Contents