Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)
P.tremula /fehér-nyár,fekete-nyár és rezgő-nyár/, valamint a fűzfa törzsében a kéreg alatt és ágaiban fejlődik két évig a Paranthrene tabaniformia Rott, hernyója. A hernyó az ágakon olykor gübacsazerü daganatokat okoz.Tomala_Rándor /Rovartani Lapok, ES.1913,p.196-197/ a fehér nyár vékonyabb ágaiban kisebb görcsökben • talált kisebbfajta piszkos lilaszinu hernyókból leginkább a var. rhingiaeforrni s Hbn. változat imágóit nevelte,melyek potroha a hasi oldalon erős aranyos pikkelyezésu,felsőszárnyaikat és csápjaikat pedig aranyos okkerazinü pikkelyek boritják.Ez a faj behatóbb kutatást igényelne,mert Tgmalá-nak az eltérő szlnii.kisebb hernyókra vonatkozó megfigyelése arra látszik utalni,hogy nem is fajváltozatról,hanem önálló fajról van szó. Pőként a Populus tremula-ban /rezgő-nyár/él tőlünk nyugatra éa Észak-Európában az Aegeria nelanocephala Dalm. hernyó ja,melyről Prlyaldszkg fentemiitett munkájában azt irta, hogy a Budai-hegyekben jegenyefán találta egy példányát.Tudtommal azóta sem került elő hazánkban éa ezért különösen felhívom rá lepkészeink figyelmét. Ez a faj hasonlít az Ae. apiformiB-ra,de valamivel kisebb, teste sötétebb, potrohán a sárga gyürük vékonyak és szárnyai erősebben pikkelyezettek. A füzfélék ágaiban és néha gyökérzetében az előbb említetteken kivül a Synanthedon formicaeformis Esp.hernyója egy évig fejlődik.Különösen nagy számban található homokos, buckáé vidékeinken a Salix rosmarinifolia /cinegefüz/ gyökérzetében. Kosárfüz-telepeken olykor károsítani is szokott. Ugyancsak füzfélék, főként Salix caprea /kecskefüz/ és Salix aurita /fülesfüz/ágaiban él a Synanthedon flavlventris Stgr. hernyója,mely az ágakon rendszerint megvastagodáaokat okoz. Tomala_Nándor /Rovartani Lapok, XX. 1913,p.196-197/ a PopulUB alba /fehér-nyár/ aarjhajtá8aiban, a Paranthrene ta baniformia Rott.által okozott görcaös megvastagodásokban,illetve azok szomszédságában talált hernyókból nevelte ezt a fajt.Tomala gyűjteménye a Természettudományi Múzeumba került, de abban sajnos bizonyitó példányt nem tudtunk találni.Ezért
