Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)

zonban az egyed élete folyamén aránylag csak csekély távolságra tudnak eljutni, nagyobb távolságot csak több nemzedék elmúlása után, a kiindulóponttól egyre távolodó települések létesítésével tudnak csak legyőzni. Az elmondottakból többrendbéli következtetést vonhatunk le.Nyilvánvaló,hogy természetes adottságok között csak a vagills fajok áreája bővül, mert osak ezek hatolnak be a maguk jószántából uj területekre. Ha valamelyik lepkefajnak uj lelőhelyeit fedezzük fel és kétségtelen, hogy vagilis fajról van szó, érdemes foglalkozni a faj terjedésének a kérdésével. Az is kétségtelen, hogy a kitartóan repülő fajok terjedése sokkal gyorsabban halad előre, mint a gyengén repülőké. Éppen ezért az ilyen fajok aktiv terjedését az ismert áreától nagy távolságra való előfordulás esetén csak akkor tekintem kétségtelennek, ha később a köztes területen is megtaláljuk, egyébként feltehetőleg elsodortatás vagy behurcolás esete forog fenn. A közelmúlt években igyekeztem a nagylepke fajok terjedésére vonatkozó középeurópai adatokat figyelemmel kisérni és levonni a belőlük adódó tanulságokat. Az irodalmi adatokból arra következtethetünk, hogy Középeurópában a lepkék terjedése lényegében véve két irányban folyik, északon nyugatról kelet felé és általánosságban délről észak felé. Magyarországon és környékén a lepkék terjedése délről észak felé irányul. 3z a megfigyelhető szabályszerűség szerintem nagy mértékben bizonyltja a már korábban is alkalmazott vizsgálati módszer helyességét. Az ismertetett szempontok alapján három nagylepke fajunkról tartom kétségtelennek,hogy a legutóbbi fél évszázad alatt települt meg az ország területén.Az a két faj,amelyik idegen világrészből került hozzánk a közelmúltban /Hvphan- tria cunea Drury és Diaphora Virginie a P./,csak behurcolás révén juthatott ide,tehát nem tartozik ebbe a témakörbeJkzok a fajok,amelyeknek a behatolását közelebbről megvizsgáljuk, a Libythea celtis Puess.,a Polia cappa Hbn.és az Silicrinia