Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)

hegyről,valamint a pákozdi Bella-völgyhői és Karácsony-hegyről. A Velencei-tő partján Velencén, Pákozdon és Dinnyésen is rendszeres gyűjtés folyt, innen azonban kevés az anyag. A Velencei-hegység legjellemzőbb része a Meleg-hegy.

Sukorói oldala déli fekvésű, napsugárzásnak erősen kitett,sztyep jellegű, molyhostölgy

es. Oldalában szedres, bokros sáv húzódik, és a növénytakaró képét fenyők, valamint szelid gesztenyék tarkitják.A tetőn az előző évi erdőégés miatt leromlott molyhostölgyes volt.Hadapi oldala keleti fekvésű és gyertyános-tölgyes erdővel boritott. A cincéranyag nagy részét mind fajban mind példányszámban a Meleg-hegy szolgáltatta. Itt folyt a legintenzívebb kutatómunka is. A Velencei-hegységből kimutatott 75 faj közül 60 fordul elő itt,a gyűjteménybe került 1700 példányból 1048 innen származik. Úgyszintén a ritka és faunlsztikailag érdekes fajok legnagyobb részének lelőhelye is a Meleg-hegy. A Templom-hegy a Meleg-hegytől keletre fekszik, tőle mély •ölgy választja el. Sokkal zártabb, erdősebb terület. Erdejét kocsányostölgy és gyertyán alkotja, a nyugati oldalon csertölgy, az északkeleti oldalon nagyszámú juharfa és egy nagyobb nyirfolt tarkitja az erdőség képét. Széles nyiladékok adnak bő lehetőaéget a bokros cserjés területeket kedvelő fajok előfordulására. 35 faj, - köztük hegyi elemek is került ki erről a területről. Az Antonia-hegy a Meleg-hegytől északra húzódik, északi fekvésű lejtőjét gyertyános-tölgyes erdő boritja,lovasberényi lejtőjén hatalmas Irtás terül el. Erősen zavart biotop. A cincéranyag felsorolásában a lelőhelyek közelebbi megjelölésére rövidítéseket használok,melyek jelentése a következő: D - Dinnyés P-Bv - Pákozd, Bella-völgy D-.

sz

i - Dinnyés, szikes P-Kh - Pákozd, Karácsonylegelő hegy