Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)
fito-geofil és geofil Saltatoriákat találjak legnagyobb számmal.Az árterületeken épp ugy megtalálhatok a higro-fitofil r fitofil,mezofll,xerofil mint geofil alakok,a szerkezetileg nekik legjobban megfelelő biotópban. A fajok legnagyobb része azonban fitof il és mezofil.A terület biotóp-sokféleségéből adódik az ártéri rétek viszonylag nagy fajgazdagsága. Anélkül,hogy a faunaelemzésre részletesebben kitérnénk mór a faunalistából láthatjuk, hogy a Kis-Alföld Saltatoriafaunája eléggé kevert jellegű,amennyiben palearktikus, euroszibé rial,pontusi,pontomediterrán,mediterrán és paleotrópusl elemekből tevődik Össze. Kétségtelen, hogy a fajok zöme nagyareáju euroszibé rial, mediterrán és pontusi faj .Miga lápokon az euroszibé rial, addig a homokpusztákon a mediterrán elemek teszik ki a fauna legnagyobb százalékát. Az érterek Saltatoriái között majd az összes elem megtalálható,mely ismételten arra utal, hogy az ártéri rétek egyenesszárnyú faunája az összekötő hid szerepét tölti be a láp és a homokbuckás területek Saltatorla-faunaja között. Ujabban az Odontopodisma schmidti rubrip es , Stenobothrus lineatus . Pholldoptera fallax és a Metrloptera bioolor nagyalföldi előfordulását "reliktum"-jellegűnek tekintik /ftajgy B./. Miután e "maradványfajok" közül három a Hanság területén megtalálható, előfordulásuk révén a Hanságot a Kis-Alföldnek egy ősibb állapotban megmaradt területének tekinthetjük. összefoglalás Két évi gyűjtőmunka eredményeképpen 41 Saltatoria-fajt gyűjtöttem a Kis-Alföld területéről. E terület Saltatoriafaunáját irodalmi adatok alapján 49-re egészítettem ki. Megállapítottam, hogy a Saltatoriák zöme a Nagy-Alföld megfelelő élőhelyein is megtalálható. Magashegyvidéki fajok a KisAlföldön nincsenek, de a Kárpát-medence dombvidékeinek és középhegységeinek rétjeire jellemző fajok közül a Stenobothrus lineatus . Pholidoptera fallax és Metrloptera bicolor a Han-
