Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)
III. Homokpuszták A homokpuszták jelentős nagyságú területet foglalnak el a Kis-AlfÖldön. A talaj általában pleisztocén eredetű, bár G allik_0 s z vald szerint a feltalaj a jelenkorban rakódott le. Ahol a kultúra folytán szántóföldi vagy szőlőművelés nem salakúit ki, a tipikus alföldi homokpuszták képét láthatjuk, legfontosabb homokkötő növénytársulás a Pestucetum vaginatae arrabonicum. Legjellemzőbb növényei: Pestuca , Colchicum , Plan thus . Peuee dan um . Alkanna . Centaurea . Echinops stb. A homokpuszták egyhangúságát nyárfallgetek és itt-ott akácosok szakítják meg. Vizsgálataim során ezeken a területeken az alábbi fajokat gyűjtöttem /gyakorisági sorrendben/: Oedipoda coerulescens * Calliptamus 1. ltalicus Chorthippus br.brunneus Dociostaurus brevicollls Oedaleus decorus Acrotylus 1. insubricus Acrida ungarica Aiolopus thalassinus Chorthippus m. mollis Tetrix n. nutans Omocestus petreus Gryllus campestris Tetrix subulata Metrloptera grisea Stenobothrus n.nigromaculatuB A terület Saltatorla faunájára jellenző a nagytermetű, geofil alakok jelenléte. Nem sok fajt találunk,itt, mert az élettér egyhangú és szélsőséges, de a jelenlévő fajok igen nagy egyedszámban fordulnak elő. Már kora tavasszal megjelenik a buckák közötti mélyedésekben - hol a talaj elég nedves - a Tetrix n. nutans és a T. subulata . a buckák tetején pedig a Gryllus campestris . Tavasszal, nyáron legnagyobb számmal a Chorthippus br. brunneus .. kisebb számmal a Ch.m. mollis és Omocestus petreus . elvétve pedig itt-ott a Stenobothrus n.nigromaculatuB tartózkodik a öuckák növényzetén. Nyár végétől kezdve a nagytermetű sáskák veszik át a vezetőszerepet. Legnagyobb számmal az Oedipoda coerulescens és a Calliptamus 1. itallcuB látható, de egyáltalán nem ritka az Oedaleus decorus . Dociostaurus brevicollls . Acrotylus 1. Insubricus. Acrida ungarica . Aiolopua thalassinus f a szöcskék közül pedig a Metrloptera grisea sem.
