Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 8/1-13. Budapest, 1955)
thoxantum , Carei , Potentilla . Linum . Centaurea . Ranunculus , Vera trum , Festuca . Brisa stb. Saltatoriák közül vezérszerepet a Chorthippus dorsatus , Ch, b. brunneus, Ch. a .albomarginatus , Euchorthippus declivus . Mecosthetus grossus játszik,lényegesen kisebb számmal van képviselve a Chorthippus a.apricarius , Ch. 1. longicornis . Ch. m. mollis . A Molinietum anthoxanthosum-on /a lecsapolások révén erősen kiszáradóban lévő facies/ ősszel rengeteg Gryllus campestris tartózkodik. Számuk hektáronként 4o-5o ezerre is tehető. A moliniás rétek mélyebb részein a Car ex hudsoni és a C. acutiformis szövetkezetei alkotnak kisebb állományokat. A sokszor vizben álló magassásokat a Conocephalus fuscus . Metrioptera vittata . Parapleurus a. alliaceus népesiti be, de megtalálható itt a Conocephalus dorsalis . Metrioptera blcolor, Phaneroptera falcata , Mecostethus grossus és a Chrysochraon dispar is, bár az utóbbi csak csekély számban található . A Hanság legjellegzetesebb növényszöxetkezete az égeres láperdő /Alnetum glutinosae/. KoratavaBSzal az elpusztult aljnövényzeten a Tetrix subulata , a nyár és ősz folyamán pedig az erdőszélek és tisztások aljnövényzetén - főleg a Rubusokon - a Pholidoptera fallax található nagy példányszámmal. A Hanság medence jelentős része ma már mezőgazdaságilag megművelt terület. Nem hagyhatjuk ezeket sem figyelmen kivül. A szántóföldek bolygatottsága következtében a nedves talaj itt hamarosan kiszárad, ezért a láprétek higro-fitofil fajai háttérbe szorulhatnak a mezőségi- és peremterületekről bevándorolt fitogeofil, geofil Saltatoriákkal szemben. A tipikus geofil Saltatoriák közül azonban csak a Calliptamus i. italicus talr'lható meg,de ez igen nagy számban.A sürü és magas vetések, igy főleg a lucerna és kendertáblák szélén a nagytermetű és gyakran ragadozó életmódot folytató szöcskék rejtőzködnek. Nem ritka itt a Tettigonia viridissima . T.cau-
