Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)
88 ' Hufn. szállt a lámpára »mint egyebütt. Ilyen a fajok konstanoiája.A konstancia azt fejezi ki,hogy egy-egy faj a felvételi egységek hány százalékában fordul elő. Abszolút konstansnak azt a fajt tekintjük, amelyik minden felvételi egységben /pl.minden négyzetben/ előfordul. Minél kevesebb felvételi egységben fordul elő valamely faj, annál alacsonyabb a kon— stanciája. Itt kell megemlékezni egy olyan kérdésről, amelyik a kutatóknak sok nehézséget okoz-, olykor vitákat is idéz elő• Ez a kérdés a biocönózisok területének a kérdése. Ennek a problémának kétségtelenül megvan a jelentősége,mert ha meg akarjuk állapítani a biocönózisban levő egyedek számát akár fajon ként,akár együttesen,tudnunk kell,mekkora az a terület, amelyet egy-egy biocönozis elfoglal. Ezt a kérdést két oldalról szokták megközelíteni.Egyesek külső bélyegekből /mikroklíma, talaj stb./ indulnak ki,, mások viszont a felvételek eredményeiből és felvételek alapján, vizsgálják,meddig terjednek az egységes biocönozis határai. A két módszer közül az utóbbi látscik reálisabbnak. A környezeti tényezőknek sokszor olyan finom ingadozásai vannak, hogy alig tudjuk őket megállapítani, az érzékenyebb fajok pedig már csekély változásokra is reagálnak. Azok, akik a külső tényezők alapján igyekeznek körülhatárolni egy-egy biocönozis területét,szokták használni az élőhely, máskép biotóp kifejezést. Biotóp alatt azt a területet értik,amelyen a környezettani adottságok azonosak. Sajnos,ma még távol állunk attól, hogy megfelelően ismerjük a környezettani tényezőket. Sokszor éppen az élőlények együtteseiben tapasztalható változások hivják fel figyelmünket a környe zettani tényezők olyan változásaira, amelyeket még műszerekkel sem sikerült észlelni.Ismeretes tény viszont,hogy az állatok szoros kapcsolatban vannak a növényvilággal, hiszen létüket közvetlenül vagy közvetve a növények biztosítják. Ez különösképen vonatkozik a lepkékre, amelyek csekély kivétellel növényevők. Épen ezért cönológiai kutatásaink alkalmával
