Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

az élőlények társulásaival,a társulások felépülésének a törvényszerűségeivel foglalkozik, a biocönológia. Bár az élőlények világa fejlődés tekintetében és a kölcsönös kapcsolatok miatt egységesnek tekintendő, gyakorlati szempontból meg szokták különböztetni egymástól a biocönológiának a növényekkel, illetőleg az állatokkal foglalkozó ágát,a fitocönológiát és a z'oocönológiát. Szintén gyakorlati szempontok miatt ezeken belül is alakultak ki elkülönült kutatási ágak.Az élővilágnak egy-egy ilyen kutatási érdekből elhatárolt csoportját részbiocönózisnak nevezzük. Az elhatárolás nyugodhatik filogenetikai alapon,pl.molylepkék-nagylepkék,lepkék általában, nyugodhatik azonban az egységes életmódon is. Ilyen felosztás pl., ha valaki a lombfogyasztó lárvákon keresztül vizsgálja a cönózis egy részletét, amelybe nem csak a lepkék hernyói tartoznak, hanem a levéldarazsak álhernyói és bizonyos bogárfajok lárvái is. Az élőlények társulási kérdéseivel legelsőnek a botanikusok foglalkoztak. A növények társulásai ugyanis szembeötlő, jól megfigyelhető és egymástól rendszerint puszta szemlélet alapján is elhatárolható egységek, igy pl. az erdő és a rét, vagy részletesebben a bükkerdő,tölgyerdő stb. Humboldt Sándor, aki első izben kisérelte meg a növénytársulások osztályozását, azokat asszociációknak nevezte el és ezt a szót ma is változatlan értelemben használjuk. Az állatok társulásait közvetlen szemlélet alapján aligha tudnánk megfigyelni.Ennek az a magyarázata,hogy az állatok túlnyomó része rejtőzve él. Ha vannak is olyan fajok, amelyek nem rejtőzködnek, ezek kicsiny voltuknál fogva annyira beleolvadnak a terepbe, hogy csak részletekben.közvetlen közelről tűnnek a szemünkbe. Ehhez járul még, hogy a növények helyhez kötöttek,mig az állatok túlnyomó része nem helyhez kötött.Igy az állati társulásokról puszta szemlélődés utján vajmi keveset tudunk meg és sajátos eljárásokat.eszközöket kell igénybevennünk,hogy megismerhessük őket.Ezeknek a körülményeknek tudható be,ho£y az állattársulások kutatása messze elmaradt a növénytársulások