Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

ben mindkét fajnál három részre tagolódik. A tőtér szürke,és az összefüggő szürke szin a szárnynak mintegy 3/5 iéa*é», foglalja el. A szegélytér két részre oszlik, amelyek-közül a külső szintén szürke vagy feketésszürke. A tő tér és a sze­gólytér szürkéje között fehér,sárgásfehér sáv van.A glauci ­narian a sötét éa világos részek nem határolódnak el egymás­tól annyira élesen, mint az intérmedia­n. a szürke felületek szine pedig elmosódott.akkor is,ha szinük sötét árnyalatú.Az Interme dia­n az egyes részek élesebben határolódnak el, a példányok zömén nagyon is élesen.A tő felé eső sötét.felület szürkéje általában halványabb, ha jól megnézzük, ugy látjuk, hogy apró szürke pettyekből tevődik össze. A szürke -tótért a fehér sáv felől rendszerint élesen rajzolt, összefüggő sötét vonal határolja.A szegélysáv szürkéje viszont folytonos, nem pettyekből tevődik össze, a szine sokszor fényes fekete. A hazai fauna kutatóinak a két faj szétválasztása nem fog nehézséget okozni. A glaucinaria magashegyi állat,nálunk te­hát nem fordul elő, mig az intermedia dolomitsziklák környé­kén él,magasabb hegyekben és dombvidékeken egyaránt. Válunk eddig a budai hegységben /Sashegy, Csiki hegyek/ és Pilisvö­rösvár környékén /Fehérhegy/ gyűjtötték. A hazai intermedia egyébként is eléggé elüt a hegyvidéki intermedia­tól.A szár­nyak alapszíne.nem sárga,hanem fehér,a szürke mintázat pedig gyérebb. Ezt az alfajt ssp. budensis Kov.-nek neveztem e-i. Gnophos pullata Tr.1953 junius-julius fordulóján Jablonkay József és Kovács Imre három példányt fogtak ebből a hegyvi­déki fajból a Bükk-hegység fennsikján.Sajnos erről az adat ­ról csak a tél folyamán értesültem,ezért a Rovartani Közle­ményekben megjelent fauna jegyzékbe már nem tudtam felvenni -• A jegyzékben a G.obscurata Schiff, és intermedia líhrli. közé kell beiktatni,előfordulási helyének a megjelölése I2a.A fo­gott példányok a világos f.impectinata­hoz tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents