Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

és élesek* 7.

Ajaktapogatók

.A calidaé kevéssé hajlított S betűre emlékestet és hosszabb szőrözete miatt a töve vasxa gabbnak látszik, a hyaleé keskeny, egyenes.1 tapogatók eltérő voltát azonban csak olyan példányokon Ítélhet;jak aeg helyesen, amelyekét gyűjtés vagy preparálás alkalmával nem alaktalanitottak el.A gyűjteményekben ismételten találtam ca- lidát

. amelyre csáptörés alatt hibás, de téljescsápu hyale fejét ragasztották, de ellentétes tévedéssel is találkoztam. A két faj hernyóira vonatkozó adatokat Berger és Fontaine munkája alapján közlöm. Kikelés alkalmával mindkettő barna, az első vedlés ig azonban megsárgulnak. Az első vedlés után a ca lida hernyója zöld,a hyaleé sötétzöld.A második vedlés után mindkét hernyó sötétzöld, a calida~

é az oldalán kékeszöld, azonkivűl fekete foltocskák jelennek aeg raj

ta,főleg a lé

leg zőnyilasok körül. A harmadik vedlés után a calidanál a háton is megjelennek a fekete foltok, izenként négy. A hyalanak a fekete foltjai nem fejlődnek, ellenben a subs dors alí s és stigma

talis sárga vonalai igen élesekké válnak. A negyedik vedlés után a Calida fekete foltjai még nagyobbak lesznek, a hvale hernyója ellenben nem változik meg számottevően. Az utóbbi fejlett állapotában nagyon hasonlít a crooeua - hernyóhoz, à vedlések száma négy. Bálunk a calldanak feltehetőleg van más tápnövénye le a patkóciaen kivül, mert ott is gyűjtöttük már nagyobb szambán, ahol a ezóbanforgó növényt nem lehetett megtalálni. A Collas -hyale L. mindenfelé gyakori, főleg lucernások, lóheréé ek körűi. A Collas calida Trty. főleg a Középhegység meleg,nap8ütötte lejtőin gyakori. Az Alföldön csak kevés helyen találtak, azokon is csak egy-két példányt fogtunk. Valószínűleg elkóborolt példányokról van szó, a calida ugyanis nagyon jól repül. Barrothripus revavana Scop.

.dilutana Hbn., és hungarica Kou A magyar gyűjtők közül kevesen tudják, hogy a revayana név alatt a szakkönyvek szintén több önálló fajt vesznek egy kalap alá. Klos és lleixner bé^sl kutatók már 19o?-ben kimu-