Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

kenyebb a vegyszeres védekezéssel szemben,mint az egészséges egyed.A populációkban 50-70 #-os természetes fertőzőttséget is megfigyeltek /3, 5/, mely esetben egész csekély vegyszermennyiséggel is átütő eredményt értek el. A fehér szövőlepke elleni védekezés a No

sema bombycis utján, tehát vegyszeres védekezéssel kombinálva is szóbajöhet. Ugyancsak alkalmas a módszer más mikroorganizmusokkal /pl.

Bacillus Thuringiensis/ együtt történő bevetésre. A kórokozó elszaporítására könnyű mód kínálkozik:A selyemtenyésztés által évről-évre megsemmisitett fertőzött pete egyszerűen felnevelendő.Az ötödik életszakig nevelt,beteg szülőktől származó selyemhernyók ledarálandók,viszel átmosva szűrendők.A szűrletből ipari oentrifugán sűritendők a spórák s a centrifuga tum kíméletes szárítás után tisztán, vagy vivőanyaggal keverve hosszabb ideig használható* Alkalmazható permet, vagy porozószer alakjában. - Tekintve, hogy a beteg szülőtől származó selyemhernyó súlyának mintegy 15-20 ?6-át az utolsó életszakban az élősködő spórái alkotják, ezen az uton minden különösebb laboratóriumi processzus nélkül évenként többezer kg fertőzőanyag nyerhető, mely a Hyphantria első nemzedékének megjelenésekor frissen, fertőzöképességének teljében rendelkezésre áll. összefoglalás

. Hazánkban meghonosodott amerikai fehér szövőlepke rendkivüli életerőről tesz tanúságot. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy hazai viszonyaink közt hiányoznak természetes ellenségei és kórokozói. Minthogy irodalmi adatok szerint a kártevő fogékony a selyemhernyó szemcsekórjának kórokozó jávai,a Hosema bombyoiaszel szemben,fertőzési kísérleteket végeztem annak eldöntése érdekében,felhasználható-e ez a betegség a Hyphantria elleni mikrobiológiai védekezésre. A kísérletek azt mutatták,hogy bár a betegség nem pusztít olyan gyorsan,mint a veèvazeres védekezőszerek^egy életciklus leforgása alatt 100#-os elhullást idéz elő.A betegség