Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

zésre felhasználják /6/. Vizsgálataim során elsősorban olyan kórokozót kerestem mely kedvezőtlen körülmények között is /száraz időjárás,erős napsugárzás stb./ hosszabb ideig megtartja fertőzőképességét és az utódokra átöröklődik* Â baktériumok nem felelnek meg teljesen a célnak,mert ahhoz,hogy hatásukat kifejtsék kedve­ző környezeti adottságok,magas páratartalom,stb.szükségesek, az utódok pedig nem öröklik a kórokozót. A vírusos és proto­zoás betegségek e tekintetben függetlenebbeknek látszanak,az utódok azonkívül öröklik azokat ezüleiktől. A rovarokat kárositó Protozoák közül legsúlyosabb jár­ványokat a Microsporidiumokhoz tartozó Hosema­félék okozzák. Csehszlovákiában már izoláltak Hyphantriákból ilyen fajt,ne­vezetesen a Thelohania hyphantriae Weiser­t/6/,mely kísérlet során sikeresen pusztította a kártevőt.Ilyen,vad fajokban é­lősködő Microsporldium azonban nehezen szaporítható a gya­korlatilag megkívánt mennyiségre,miután mint bonyolult élet­ciklussal rendelkező obligát sejtparazita laboratóriumban nem nevelhető. Irodalmi adatok szerint a Hyphantria cunea fertőzhető a Hogema bombycis­szel is/l,2/.Ez a Microsporldium a domesz­tikált selyemlepke élősködője és a múlt század hetvenes éve­iben Franciaország selyemtenyészeteit csaknem teljesen ki­pusztította. A selyemhernyótenyészetekben jelenleg is rend­szeresen előfordul, pusztításait csupán az évről-évre végre­hajtott cellarendszerű szelektálással lehet határok közé szorítani. A cellarendszerü szelektálás során minden lepke­párt párosodáskor papírzacskóba zárnak s a peték lerakása is itt történik. Később a már elpusztult lepkéket mikroszkópiai vizsgálatnak vetik alá és ha a kórokozó jelenlétét megálla­pítják,a zacskóban levő petét megsemmisítik.Ezek szerint el­vileg csak kórokozómentes pete kerül továbbtenyésztésre, a vizsgálaton azonban bizonyos számú beteg szülő átcsúszik s igy a kórokozó generációról generációra fennmarad.

Next

/
Thumbnails
Contents