Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 3/2. Budapest, 1949)

asellus Grav. bölcsőiben voltak! Vizsgálati anyagom lelőhelyei: Kalocsa, Kecel, Dunaszentbenedek, Hőgyész és Mátra. Hyperparazitizrnus itt is előfordul, a keceli és a mátrai szárakban több Calosota lixőbia Erd. var. hyperparasita Erd. bábját találtam az Entedon cioni Thoms, bábjának roncsai között. — Gyakori élősködője még a Gymnetron asellus G r a v.-nak az Eurytoma curculionum M a y r is. — Többször, különösen a kalocsai szárakban, fehér hártyával fedett Braconida-báb is került elő (2. tábla c), amelyekből a Gymnetron asellus G r a v régóta ismert élősdije, a Bracon dichrous Wesm. került elő cfcT és 99 példányokban. Az eddig ismertetett szárak életétől merőben elüt a Dipsacus laciniatus L., a héjakút szárának rovarélete. Itt a Crabro ^-ductus F. a gazda, tehát egy Sphegida-hártyásszárnyú, amely nem a szárból táplálkozik, hanem csak lakóhelyéül és fejlődési térül használja azt. A héjakút vastagabb alsó szárában ugyanis a bél belül üres, a darázs a külső kemény héjat, valamint a puha bélgyűrűt átfúrja, a belső üreget még ki is tágítja és így készíti el egymás végében a kis kamrákat. Ezeket legyekkel tölti meg, a szárnyak és a potrohmaradékok alapján főként Galliphora, Echinomyia fera "L. stb. fajokkal. A megtöltött kamrákba rakja petéjét, majd harántfallal lezárja. Ezt a munkáját őszig folytatja: szeptember második felében figyeltem meg. Az új nemzők tavasszal, május hóban jöttek elő. — Már valamivel előbb jelentek meg nagy számban parazitái, a Hoplocryptus Jf-guttatus Grav.cc -ei és 99 -ei. — A bölcsőben a Crabro Jf-cinctus F. álcája sötét színű gubót készít, amelyet kívülről szemét borít, a bölcső többi részét pedig lazán kitölti a sok megmaradt légy szárny és chitinhéj. Többet felnyitottam a tél végén s benne kövér, fehér álcát találtam, tavasszal alakultak át bábbá. Volt olyan is, ahol a gazdának csak bőre maradt meg és belőle egészséges báb emelkedett ki, ezeket külön skatulyába tettem és figyeltem. Színük lassan sötétté, később aranyoszölddé vált, míg június 4-én kikelt egy 9 Perilampus auratus Pz. (Perilampidae, Chalc). A következő napokban több is előjött: ez tehát nyilvánvalóan a Crabro ^.-cinctus F. élősdije! — Nyertem még Osmia aenea L. és még egy másik meg nem határozott Apida-fajt is a Dipsacus laciniatus L. szárából, de ezeknek nincs kapcsolatuk az említett fajokkal. Összefoglalva a dudvaszárakon végzett megfigyeléseimet, megállapítható: 1. hogy a dudvaszárakban igen sokféle rovarélet (bogarak, darazsak, legyek, lepkék) kapcsolódik egymással nagyfokú parazitizmussal és hyperparazitizmussal ; 2. mivel a dudvaszárak élete csak egy évig tart, a benne levő sokféle életnek is őszig annyira el kell készülnie, hogy tavasszal, néha igen korán tavasszal, a nemzők előjöhessenek; 3. egyetlen nemzedék kitölti a dudvaszár vegetációs idejét, az új nemzedék számára kénytelen a szülő tavasszal újonnan kinőtt dudvaszárat keresni; 4. a dudvaszárak, különösen a tüskékkel védettek, alkalmasak