Dr. Surányi Pál szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 1/1. Budapest, 1946)

egyszer 0.06%-os szublimátoldattal (tehát 10 1 vízre 6 g), vagy pedig valamely gyümölcsfakarbolineum 0.3%-os emulziójával (tehát 10 1 vízre 30 g) megöntözzük oly módon, hogy egy-egy növényre mintegy fél deciliter folyadék jusson; a folyadékot a növény tövéhez juttatjuk, hogy körülötte a föld átnedvesedjék. Legjobb az öntözőkanna csövéből kifolyatni az oldatot és köröskörül csurgatni. A peték, lárvák (nyüvek) elpusztulEgy vak Tenebrionida a Namib sivatagból. A rovarok és általában az ízeltlábú állatok vakságát a kérdéses faj földalatti életmódjával szokták kapcsolatba hozni. Általánosan elterjedt felfogás, hogy az egykor a föld felszínén élő állatok a külső körülmények megváltozása miatt a föld színe alá húzódnak. Majd a földalatti életmódhoz alkalmazkodva elvesztették látószervüket. Az újabb örökléstani és fejlődéstani kutatások azonban nem támasztják alá ezt a felfogást. És most a rendszertan részéről is felmerült erre vonatkozóan egy érdekes bizonyíték. Gebien a Namib-sivatagból leírt egy új Tenebrionida (Tentyriinae) fajt, a Dactylocalcar caecus-t,* amelyen a szem facettáinak nyoma sem látszik, mindössze egy kisebb pigmentcsomó árulja el a szem helyét. A szem: csökevényesedéss alapján Gebien felteszi, hogy az állat a földalatti, ásó életmódhoz alkalmazkodott volna, de ennek ellenére elismeri, hogy a 2. és 3. lábpár tibiáján levő hoszszú tüskék semmilyen mozgástí* Abh. Nat. Ver. Bremen, 1938. Bd. 30. Heft. 3/4. nak. Tekintettel arra, hogy a szublimát (higanytartalmú!) méreg, tehát kezelése nagy óvatosságot követel, és megtámadja a fémeket (ezeket előbb be kell vonni aszfaltlakkal), de főleg azért, mert jelenleg nem, vagy alig kapható, inkább a gyümölcsfakarbolineumos oldatot ajánljuk; hatásában alig áll hátrább a szublimátnál. Dr. Kadocsa Gyula SZEMLE pusban nem jelentenek annyi akadályt, mint éppen az ásásban. Ebből a példából is látható, hogy a szervezet sajátságait nem lehet egyszerűen a biotóphoz való alkalmazkodással magyarázni. — Ugyanis két eset lehetséges: 1. az állat vagy nem él a föld alatt, amint azt Gebien felteszi, és akkor hátrányos a szemek elvesztése, 2. vagy valójában a föld alatt él, de akkor megint a tibián levő hosszú tüskék hátrányosak. A szervezet tehát nem alkalmazkodik semmihez, hanem halad azon az úton, amelyet belső adottsággal eleve megszabnak; a környezet legfeljebb csak életrehív vagy módosít belső adottságokat. Dr. Stohl Gábor W. Borchert: * Die Verbreitung der Käfer Deutschlands. (Mit 47 Doppelkarten. Schönebeck, 1938, pp. 1—137.) A bogarászati irodalomban egyedülálló kísérlet látott napvilágot Borchert tollából. Munkája nem egyszerű fajfelsorolás, nem csupán adatközlés. Minden egyes faj adatainak felsorolásánál tekintetbe veszi a fajok ökológiai viszonyait is, utal az egyes fajok