Dr. Surányi Pál szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 1/1. Budapest, 1946)

bepermetezzük. Erre a célra az amerikaiak sikerrel alkalmazták az „Aerosol-bombát", melynek pirétrum-tartalma azonnal elkábítja a rovarokat (mint a Fiit vagy Fly-Tox), DDT-tartalma viszont megakadályozza, hogy a rovarok feléledjenek. Reményünk lehet továbbá arra is, hogy e rovarölőszerek kiterjedt alkalmazásával az emberi kultúra a mérsékelt és forró égöv alatt új területeket vehet birtokába. A DDT és a Gesarol hézagpótló szerepet töltenek be a növényvédelemben, ahol nemcsak mint érintkezési (bőr-) mérgek, hanem mint gyomormérgek is kifejtik hatásukat, ölőhatásuk itt szintén több hétre terjed ki, és segítségükkel máris igen sok kártevő rovar ellen eredményesen felvehetjük a küzdelmet. Ez nagyon fontos olyan rovarkártevők esetében, melyekkel eddigi védekezési módszereinkkel nem bírtunk. Másrészt pedig .olyan növényeket is eredményesen megvédhetünk most már a rágórovarok ellen, melyeket arzéntartalmú permetezőszerekkel nem kezelhettünk, mert közvetlen fogyasztásra szolgáltak. A talajban élő kártevők ellen szintén csak most vált lehetővé eredményes, közvetlen védekezési eljárásokat kidolgoznunk. Néhány példát említve a Gesarollal való védekezési kísérletek eredményeiről, első helyen a cseresznyelégy, az eszelények és hozzájuk hasonló éltmódú egyéb ormányosok: almabimbólikasztó, szamócaormányos eredményes leküzdését kell említeni. A cseresznye kukacosodását okozó cseresznyelégy ellen annak rejtett életmódja miatt nem volt idáig eredményes a védelem. Most a cseresznye színesedése idejében végzett 1%-os permetezés után alig találtak (legfeljebb 10%) férges cseresznyét. A málnabogarak (Byturus spp.) kártételét is majdnem teljesen megelőzhetjük Gesarol-os permetezéssel vagy porzással. A Gesarolt ugyanis sok esetben célszerűbb porozva alkalmazni, bár a porzógépek még korántsem olyan tökéletesek, mint a permetezőgépek.. A por jobban tapad a sokszor viaszos levelek, gyümölcsök felületére és az eső lemosó hatásának is jobban ellenáll. Porozva eredményesen használják a Gesarolt a különféle földibolhák és a repcefénybogár ellen is. Az 5%-os permetlével havonta (áprilistól októberig) bepermetezett vagy beecsetelt törzsű fák a szúbogarak támadásától mentesek maradtak. Permetezve, illetve porozva sikerrel kipróbálták még a Gesarolt a szőlőmolyok, a káposztalepke és káposztapoloska ellen is, melyek — sok más kártevő között — szintén nem a legkönnyebben és legbiztosabban irtható kártevők közé tartoztak. A sokszor igen nagy károkat okozó levéltetvek ellen a Gesarol meglehetősen gyengén hat, és különösen az ellenállóbb (fekete) levéltetüfajok ellen majdnem teljesen hatástalan. Ezért a Geigy-cég Gesapon néven új védekezőszert bocsátott ki, mely állítólag — a kísérletek még folynak — a levéltetvek ellen is eredményesen használható. A Gesapon-emulziót a most folyó kísérletek szerint rendkívül eredményesen fel lehet használni a talajban lakó, rejtett életmódú kártevők: sárgarépalégy, káposztalégy, hagymalégy, drótférgek és — mivel nemcsak a rovarokat, hanem a férgeket is megöli — a szárférgek (Tylenchus dipsaci, devastatrix) ellen is. A Gesapont a talajra porozták, legtöbbször azonban 1—2%-os szuszpenzióját öntözték ki. A védekezőszer nagyon sokáig, két hónapig is megtartja hatását, és az eső egyál-