Dr. Surányi Pál szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 1/1. Budapest, 1946)

november 3-án. A környékbeli helyek közül Pomázon gyűjtöttem a Kő­hegyen és Foton a Somlyó-hegyen. Ligula-va\ csak a Széchenyi-hegy déli oldalán találkoztam, ahol 1927-ben sok volt, de fogtam: azonkívül egyet az Istenhegyi-út középső részén egy erdőbodtotta kert tisztásán. Budapest környékén tudomásom szerint eddig nem fogták, A hozzáférhető budapesti gyűjtemények áttanulmányozása után megállapítottam, hogy azokban a szóbanforgó fajokból csak vaccinii-t és erythro>cephala-t lehet nagyobb számban találni. A Nemzeti Múzeum lepkegyüjteményében is a budapesti és környéki Conistra-k&t csak az említett két faj képviselte. Ez a körülmény azért tűnt fel, mert 1921-től kezdve vau-puncta­tum-ot, 1923-tól kezdve pedig veronicae-t is nagyobb számban fogtam, az utóbbi fajról pedig kitűnt, hogy rendkívül változatost, és sok, eddig ismeretlen alakja él nálunk. A veronicae-nek még a közelmúltban is ta­láltam újabb rajz- és színeltéréseit. Az említett fajoknak a gyűjteményekben való gyér előfordulását kutatva arra a megállapításra jutottam, hogy ezek Budapesten és kör­nyékén késő ősszel kelnek ki a bábból, amikor gyűjtőink már nem szok­tak kijárni az esti órákban. Emiatt a szóbanforgó fajokból csak vélet­lenül találtak, rendszerint az eltérések dokumentálására meg nem 1 felelő, kifakult, áttelelt példányokat. Abafi adatai alkalmasak arra, hogy a Budapesten és környékén előforduló hat Conistra-ía\ megjelenési idejére nézve tévedésben tartsák a kutatókat. Abafi ugyanis repülési idejüket, a vaccinii-ét kivéve, amely szerinte augusztus-októberben repül, egyöntetűen szeptember-októberre teszi. Annak ellenére, hogy ezt az egész Kárpát-medencére vonatkozó­lag adja meg így, mert mint az az alábbiakból ki fog tűnni, nem he­lyes. Magától értetődik, hogy tájegységek szerint eltérések kell, hogy legyenek egyes Conistra-ía\ok repülési idejére nézve, így természetesen Budapest és környékén is mások a repülési idők, mint a Kárpát-me­dence egyéb tájegységeiben. Az alábbi adatok immár több mint két évtizedes kutatásaim ered­ményei. Az adatok túlnyomórészt saját megfigyeléseimen alapulnak, és csak kivételesen egészítettem, ki azokat magángyűjtemények alapján készült feljegyzésekkel. Pontos gyűjtési naplót 1921 óta vezetek, és 1923 óta a statisztikai adatokat megfigyeléseket tartalmazó feljegyzések­kel egészítem ki. Huzamos megfigyeléseim szerint legkorábban és körülbelül egy­időben jelenik meg nálunk a vaccinii és az erythro cephala. Legkoráb­ban 1943-ban, szeptember 5-én Foton fogtam mindkét fajt a Somlyó­hegyen csalétken: három vaccinii-t és egy erythrocephata-t Három nap­pal később még egy vaccinii-t fogtam ugyanott. Az utóbbi napon, szep­tember 8-án gyenge eredménnyel gyűjtöttem. Budapesten az első vaccinii-t szeptember 13-án gyűjtöttem 1923­ban a Vadaskertben (Hűvösvölgy), az első erythrocephala-t pedig szeptember 15-én 1929-ben a Széchenyi-hegyen. x Budapesten, amikor csak alkalmam nyílott rá, figyeltem e két faj megjelenését és eddig a következőket állapítottam meg: szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents